Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Tóth János: Népi műemlékek vizsgálata

riákra, temetőkre s haranglábakra. A népi építészeti kutatás feladata ezek feltárása is. Különösen értékes eredmények várhatók a temető vizsgálatokból. A temetők változatos tárházai a múlt kőfaragó és kopjafafaragó művészetének, egyúttal helytörténeti adatokat is szolgáltatnak. A népi építészet a szakrális építészetben is a lakó- és gazdasági építészethez hasonló értékeket alkotott, különösen a fa- vagy favázas templomok (Mánd, Mándok, Tákos stb.) és a haranglábak kialakításával.

11 217. kép. Tákos (Szabolcs-Szatmár m.). Favázas, paticsfalas ref. templom A kutatók újabban módszeresen foglalkoznak a népi műemlékek felmérésével is. Minden építész falukutató munkája során egy-egy értékes népi vagy ipari műemléket is felmér a népi műemlékek eszmei védelme szolgálatában. Az Országos Műemléki Felügyelőség népi műemléki kutatómunkája most lép a hetedik esztendőbe. Az előbb említett felmérési munkát az elmúlt évek tapasztalatai tették szükségessé. A tanulmányunkban vázolt metodika mozaikképéhez az irányítók és a kutatók szolgáltatták a mozaikszemeket helyszíni tapasztalataikkal. Az egyre gyorsuló ipari és mezőgazdasági fejlődés szükségessé teszi a kutatás tempójának meggyorsítását és az irányító munkaerők létszámának felemelését. Tóth János JEGYZETEK 1 Györffy I., Magyar falu, magyar ház. Bp. 1943, 231. 2 Vajkai A., Szentgál. Bp. 1959, 398. old. 200. kép. 3 Méri I., Beszámoló a tiszalök—rázompusztai és túrkeve—mórici ásatások eredményeiről. Arch. Ért. (1952) 49^67; uo. (1954) 138—152. 4 Major J., Szempontok a faluépítési hagyományok kutatásának módszeréhez. Településtudományi Közlemények (1959) 11. sz. 3—16. 5 Uő., A telektípusok kialakulásának kezdete Magyarországon. Településtudománvi Közlemények (1960) 1—2. sz. 34—55. 6 Korompay Gy., Faluközpontok kialakítása és tervezési szempontjai. Kézirat. 7 Vargha L., A tilalmasi tanyák építkezése. Bp. 1940. 8 Bátky—Györffy—Viski, A magyarság néprajza. I. köt. Bp. 1933, 435; II. köt. Bp. 1934, 443. 9 Barabás J., Zalai pajták. Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve. Zalaegerszeg 1960, 277—288. 10 Pongrác P., A mezőgazdasági jellegű ipari építészet műemlékei. A malmok. Ép. Ip. és Közi. Műsz. Egyetem Tud. Közi. III. köt. 3. sz. Bp. 1957, 118. old. 134. kép. 11 Balogh I., Magyar fatornyok. 2. kiad. Bp. 1935, 194. DIE UNTERSUCHUNG DER VOLKSDENKMÄLER Die Abhandlung macht die Methodik der Volksdenkmalforschung bekannt und schildert jene Erfahrungen, die die Lenker und Forscher während der fünf Forschungsjahre gesammelt haben. Die Methodik: die Forschung wird durch das Landesamt für Denkmalpflege vorbereitet und gelenkt, von Architekten und Museologen ausgeführt, zum Teil auf Grund ihrer eigenen Schulung und Erfahrung, zum Teil auf der Grundlage der Kenntnisse, die sie auf den vorangegangenen Lehrkursen erworben haben. Die Erfahrungen: in den Siedlungen muß der Grundtyp, in den Volksgebäuden die hochwertigen Dokumente der Volksbaukunst, die Übertragung und Umformung der Stile, die Schöpfungen der hervorragenden völkischen Meister erforscht werden. I. Die Siedlungsforschung soll unter Berücksichtigung der alten Karten, archäologischen Erschließungen, der archivarischen Forschungen durchgeführt werden. Die Dörfer der verschiedenen Gewerbe müssen ausfindig gemacht werden. Jene Siedlungen sollen ausgeforscht werden, die für die Volkskunstreservate vorgesehen werden sollen. II. Neben den Wohnhaustypen muß nach den Typenvarianten des Grundrisses, der Dachform und der eigenartigen ästhetischen Ausbildung (umzäuntes Haus, Haus mit auf die Straße blickenden Arkaden, Haus mit farbigem Holzgiebel) gesucht werden. Die architektonischen Beziehungen zwischen den Nachbarvölkern und dem ungarischen Volk sind zu prüfen. III. In der Forschung nach den Wirtschaftsgebäuden muß besondere Sorgfalt auf die eigenartigen Wirtschaftsgebäude (in den Siedlungen mit zwei Gewannen auf die Scheunen und Stallungen, auf die langen Scheunen, auf die sog. ,,kastél"-Kammern der Wachtposten usw.) verwendet werden. IV. Von den Volksindustriegebäuden ist die dringende Untersuchung der außer Betrieb gesetzten, und so einem rascheren Zugrundegehen ausgesetzten Industriebauten (Mühlen, Weinbergkeller, Hafneröfen und Brücken) von Wichtigkeit. V. Unter den Sakralgebäuden ist die Erforschung der kleineren Kapellen, Steinbilder, Holztürme und Friedhöfe am allerwichtigsten. Die in raschem Tempo vor sich gehende gesellschaftliche Entwicklung macht eine beschleunigte Forschung erforderlich.