Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)
Tanulmányok - Sallay Marianne – Sedlmayr János: A soproni középkori zsinagóga
1 202. kép. A prágai középkori zsinagóga alaprajza XIV. SZ/iZAD "ELEOt Xiy. &ZA l ,ZAx> VÉGE ÚJKOR) megforduló zsidó kereskedők — nem is beszélve arról, hogy a soproniak német származásúak voltak ismerve a dél-németországit, meghatározhatták, hogy olyat vagy legalábbis hasonlót akarnak. 3. Esetleg számolhatunk azzal is, hogy KözépEurópában kialakulhatott egy olyan általános egyszerű típus, amit a kisebb helyeken alkalmaztak. Ez azonban a zsinagógák nagymérvű pusztulása, ill. átépítése miatt egyelőre nem bizonyítható. Fentebb már említettük, hogy zsinagógánkat a soproni építőműhely készítette. A terem egyszer vályúzott ékborda-profilját —- ez a típus a XIV. század első felétől fordul elő Magyarországon 25 megtaláljuk az 1336-ban már álló balfi r. k. templomban, sőt egyszerűbb változatával, a 60° ékprofilú bordatípussal a XIII. század közepén találkozunk a soproni Szent Jakab-kápolnában. E két épületet pedig vitathatatlanul a soproni műhely munkájának tarthatjuk, amelynek hatásköre kiterjedt a városon túl is, és stílusjegyeit felismerhetjük a környező terület középkori emlékein. Az egyébként pedig szinte minden faragott részletet mellőző — komolyabb szobrászati feladatot csak a felolvasóasztal faragása jelentett — és szerkezeti megoldásában is szokványos épület megépítése különösebb problémát sem jelenthetett azoknak az építőknek, akik ekkorra már olyan művekkel dicsekedhettek, mint a káptalanterem vagy a Szent Mihály-templom. A műhely művészeti munkájában éppen a XIV. században állt be változás: a korábbi budai kapcsolatokat egy erősebb osztrák hatás váltotta fel. Tekintettel arra azonban, hogy a XIII XIV. század fordulóján érkezett telepesek nemcsak Ausztriából jöttek egy részük német származású volt , elképzelhetőnek tartjuk: az osztrák befolyás mellett közvetve esetleg a német területek (Dél-Bajorország, Szászország) is szerepet játszottak a műhely fejlődésében. Természetesen ez a hatás nem lehetett elhatározó jellegű, de feltétlenül újabb színnel gazdagította a helyi műhely eddigi arculatát.