Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Kozák Károly: A lovászpatonai evangélikus templom feltárása és helyreállítása

szerepel egy adat, amely szerint a templomot már 1683 előtt az evangélikusok használták: ,, . . . azt egy néhányszor megigazíttatván, mindez ideig szabadon használták ..." A javítások csak a legszükségesebb dolgokra terjedtek ki, mert ugyané templomvizsgálatban olvashatjuk, hogy még 1720ban is magán viselte a templom az ,,r. k. alakot és bélyeget".

29 Egy kisebb javítás, belső festés történhetett 1711-ben is, amely munkát a diadalív felett, a vakolat alatt megtalált festett évszám bizonyít. Ekkor készült a mennyezet alatt körbefutó festett indadísz is. A lovászpatonai evangélikus gyülekezet legrégibb tágyi emléke egy ezüstkehely, amelynek az alján körirat van: ,,LOVAS PATONA GANZE DARF LAS MACHEN 1696".

30 A XVII. század végétől kezdve gyakoriak a határsértések Kajár és Patona között. A határ egy 1672. évi adat szerint a két község között a Gyömörére vezető út.

31 A perek még a XVIII. század második felében is folynak a határsértések miatt. Egy már idézett évkönyv egyik adata szerint 1735-ben egy harangot vesznek.

32 Más adatok szerint 1746-ban minden elégett. Az anyakönyvet 1747-ben kezdték vezetni. 1794-ben épült a lelkészlak. A XIX. századi adatok közül a helyreállítással kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy 1815-ben ütőóra került a toronyra. Ennek helyét találtuk meg a torony felső ablakánál. 1824-ben készült az oltár, amelyet 1831-ben átépítettek. 1841-ben megemlítik az oszlopokon nyugvó karzat építését, majd 1843-ban a templom kifestését. Az 1750 körül javított templomkerítést száz év múlva, 1845-ben újra javították. Jelentős még az 1868ban említett tetőcserepezés, padlás újra-gerendázás. A déli homlokzaton, a párkány felett látható évszám: 1868. Az idézett évkönyv ugyan nem említ homlokzati munkát, de az összeg nagysága — 1025 forint — arra mutat, hogy a megnevezett munkáknál többet végezhettek. Ekkor történhetett a jelen helyreállítás előtt ismert homlokzat kialakítása is. Az 1869. évi adat

33 is arra mutat — márványpadló készítése —, hogy az előző évben megkezdett nagyobb munka áthúzódott a következő évre. A fentiekben beszámoltunk a lovászpatonai evangélikus templom régészeti s műemléki feltárásáról, helyreállításáról, és a rendelkezésünkre álló történeti adatok, régészeti megfigyelések alapján próbáltuk nagy vonalakban felvázolni a templom építéstörténetét. Nem kívántuk e dolgozat keretében lezárni a kutatás közben felvetődött kérdéseket — nem is tehettük, hisz ahhoz további feltárásra, kutatásra lenne szükség —, de szükségesnek tartottuk közölni az eddigi eredményeket, amelyek XII—XIII. századi falusi templomaink építéstörténetének kutatásához adatokat szolgáltattak. Kozák Károly JEGYZETEK 1 Erdélyi L.—Sörös P., A pannonhalmi Szent Benedekrend története. Bp. 1902—1916, VIII. köt. 35. 2 Genthon I., Magyarország műemlékei. I. köt. Bp. 1960. — Bottyán J., Ismeretlen falkép a lovászpatonai evangélikus templomban. Műemlékvédelem (1958) 3. sz. 159. 3 Bottyán i. m. 4 Kozák K., Lovászpatona ev. templom feltárása. 1959—1960. Jelentós a Magyar Nemzeti Múzeum—Történeti Múzeum Adattárában. 5 Az oszlopokon ,,1841. N. C. F." évszám és betűk, a karzaton kék alapon piros betűkkel festve: ,,T. Fiohtner Ferenc pred. 1843. Kovács István Pölöskei Mihály Kurátorok idejében." — Ez az építkezés a lovászpatonai ágost. hitv. evang. gyülekezet évkönyvében (I. köt. Szerk. Bognár E. ev. lelkész. Pápa 1880) is szerepel: ,,. . . 1841: tíz márványoszlopon nyugvó karok emeltettek. . . . 1843: templom belső kifestésé: 325 frt. új oltárkészítés 20 frt. ..." 6 Bottyán i. m. 7 Az 1959. évi munkához szükséges anyagi fedezetet az Országos Műemléki Felügyelőség és a Lovászpatonai Evangélikus Gyülekezet közösen biztosította. A falkutatási munkát Papp Imre főmérnök rendelte el, amelyet aztán az OMF Tudományos Osztálya irányított jelen sorok írójának vezetésével. Később bekapcsolódott a munkába Kuthy Sándor művészettörténész, akinek közreműködéséért itt mondunk köszönetet. 8 A bejárat fölötti körablak és résablak között egy festett, vörös vonallal keretezett, téglalap alakú táblán, „fehér" alapon egy latin, alatta pedig egy magyar szöveg töredékének fekete betűi kerültek elő. A két szöveg értelme a Gyülekezet egyik levele szerint egyezik, a magyar szöveg feloldásuk szerint: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött fiát adta érte." 9 Bognár i. m.: ,,. . .1815. ütő óra került a toronyra 690 frt." — Az általunk közölt kép Rómer Flóris jegyzeteiből való; a torony felső részén még jelzi az órát. 10 Arra gondolunk, hogy ez az ablak az első gótikus bővítéskor került a szentély keleti falába, az oltár fölé. Elképzelhető, hogy a bővítéskor a régi hajóval azonos szélességű szentélyt alakítottak ki. Ilyen szentélymegoldásra utal az északi oldalon feltárt sekrestye elrendezése; innen közvetlenül a szentélybe juthattak. A román kori templom délkeleti sarkánál feltárt, a régi falsíkot követő falcsatlakozás és némileg a déli kápolnát a templom teréhez kapcsoló két gótikus ív között előkerült, azoknál régebbi gótikus ablak helyzete is alátámasztja ezt az elképzelést. Hasonló templom bővítés tanulmányozható a Szabolcs-Szatmár megyei Nagygéc község református templománál (Genthon i. m. II. köt. 314. kép), ahol a szentély a hajóval azonos szélességű. Ott a román kori templom délkeleti sarkánál egy támpillór jelzi a bővítés kezdeti pontját — a lovászpatonai templomnál is áll ezen a helyen egy támpillór —, s attól nyugatra, a déli homlokzaton két román kori ablak között egy nagyobb, átalakított ablak van. Ennek helyén egykor ott volt a meglevőekkel egyező formájú, méretű, szimmetrikus elrendezésű, harmadik román kori ablak, a dolgozatunkban más helyen vázolt „törvényszerűségnek" megfelelően. E feltevésünket alátámasztja a templom román kori, déli homlokzatának jelenlegi elrendezése. Hasonló szentélye van a sárospataki r. k. és a tereskei r. k. templomnak is. 11 A kápolna nyugati falának alapozását a felszíntől 1,90 m mélységben találtuk meg. 12 A környéken máshol is kerültek elő római leletek. A falu nem esik túlságosan messze Győrtől, amely a rómaiak egyik jelentős települése volt (Arrabona) Pannóniában. 11* 163