Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)
Tanulmányok - Koppány Tibor – Lenner József: A sümegi volt püspöki kastély homlokzatának helyreállítása
vezeti, irányítja. Más mester készíti a főkaput, a homlokzatok stukkóit, a belső kiképzés egyes részleteit, a kőfaragómunkát stb. Ha elfogadjuk Tietharthot mint közreműködőt, akkor sem tekinthetjük mindent átfogó tervezőnek, hanem csak egynek a Biró által foglalkoztatott sok mesterember között. A sümegi kastély építéstörténete nem zárul le Biró Mártonnal, bár a XVIII—XIX. századból nincs egyetlen adatunk sem építésről. Petrich András rajza és a jelenlegi állapot azonban mindennél jobban bizonyítja, hogy a későbbiekben jelentősen megváltozott épületünk külseje és belseje. Petrich rajzának legfeltűnőbb része a kastély nyugati rizalit ja: háromtengelyes homlokzata felett íves-volutás, copf jellegű oromzat van, rajta öt vázával és a középen levél- vagy virágfüzérrel keretezett címerképpel. Hitelességében nem kételkedhetünk, hisz Petrich — Kisfaludy Sándor barátjaként — sokat járt Sümegen a XIX. század első három évtizedében. Az oromzat formája és részletei alapján e rizalit építése az 1770-es évekre helyezhető. Sümeg Biró halála (1762) után második helyre szorult, az őt követő Koller Ignác (1762 — 1773) Veszprémben új palotát építtetett Fellner Jakabbal. Koller és utódai Sümegre már csak nyaralni jártak, meg téli vadászatokra. Elképzelhető viszont, hogy az 1770-es évekre annyira tönkrement a Biró által épített rizalit, hogy Koller átépíttette azt. Talán ehhez az eseményhez kapcsolhatnánk azt a hagyományt, amely szerint a um. am. ^ 7/2 xvt.-xvs/.sz I [ 4745- yW3. 126. kép. Epítóstörténeti vázlat kastélyt Fellner Jakab építette. Az oromzat stílusjegyei nyomán elképzelhető lenne. Mindez persze csak futó feltevés, bizonyítására további kutatás adhat alapot. A Petrich által lerajzolt rizalit helyén, ma egyszerű, vidékiesen klasszicizáló homlokzatot találunk. Építésére semmi adatunk nincs. Nagyjából az 1830—1840-es évekre tehető, hisz Petrich rajzán még nem szerepel. 38 Végül megemlítjük, hogy a kastélyról pár későbbi híradás is fennmaradt, így 1777-ből egy rövid 127. kép. A helyreállított déli főhomlokzat 10 Magyar Mfiemh'kvt'tieloai 145