Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Koppány Tibor – Lenner József: A sümegi volt püspöki kastély homlokzatának helyreállítása

120. kép. Sümeg térképe a volt püspöki kastéllyal (1. kastély, 2. vár) re vezettek. Ügy látszott tehát, hogy Biró Márton kastélyának homlokzatai olyanok voltak, mint a sértetlenül fennmaradt udvari homlokzatok, ahol a höbörcsös alapsík és az abból kiemelkedő részletek egyaránt fehérek voltak. A külső homlokzatokkal egyidejűleg tehát meg kellett kutatnunk az udvari homlokzatokat is, hogy vajon azok valóban sértetlenül maradtak-e fenn. Az itt készített kutató sávokból tudtuk meg azután, hogy a höbörcsös mezőket egykor nem meszelték, hanem nyersvakolat színben hagyták, ebből emelkedtek ki a fehér részletek. Mindezek után azonban olyan részletek kerültek elő a külső homlokzatokon, amelyek a kutatás első szakaszának lezárása után alapjaiban döntötték meg elképzeléseinket és rekonstrukciós kísérleteinket. A rendelkezésünkre álló viszonylag kis helyreállítási összeg és a nagyon kiszámított idő miatt nem volt lehetőségünk a kastély összes homlokzatának feltárására, ezért csak a gyanús pontokon, így elsősorban az északnyugati zárt erkély környékén kutattunk tovább. Az erkély alatti lemeszelt falsarok felületén ugyanis fehér alapon fekete és sárga, festett díszítést találtunk, majd ugyanilyen került elő a délnyugati zárt erkély alól is. Amikor azután a földszinti, majd az emeleti ablakok körül is húzattunk kutatósávokat, egyszerre több helyen kerültek elő azok az érdekes, kissé sgrafittóra emlékeztető köténydíszítések, amelyeket az emeleti ablakok könyöklői alatt nemcsak a déli, hanem a nyugati és az északi homlokzatokon, sőt az udvarban is sikerült megtalálnunk. A délkeleti zárt erkély előlapján, átlósan osztó fehér sávok között, ugyancsak fekete-sárga festett mezőkre bukkantunk; oldalain pedig fehér alapon feketével festett, sarkain negyedkörrcl lemetszett négyzetdíszítés került elő. Tovább kutatva a déli és a nyugati homlokzatokon, a most ismertetett és egymást váltó motívumok kerültek elő délen négy, nyugaton pedig valamennyi ablak alatt, nyomokban az északnyugati zárt erkélyen, majd erősen rongált állapotban az északi homlokzat négy első ablaka és az ezeknek megfelelő udvari ablakok alatt. Ezek a díszítmények mindenütt finom, kékesszürke höbörcsös alapvakolathoz csatlakoztak. Ezután a függőleges és vízszintes lizénákat is átmetszettük kutatósávokkal, és ezek alatt éppúgy előkerült a kékes, korábbi vakolat, mint a nyers vakolat színű mezőkön átfutó kutatósávokban. Ezt a finom, kékesszürke höbörcsös vakolatot