Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Éri István – Gerőné Krámer Márta – Szentléleky Tihamér: A dörgicsei középkori templomromok

84. kép. A felsődörgicsei templomrom az állagmegóvás befejezése után Durguchei szerepel. További névalakok: Dzurgute Sancti Petri, 1251: Dergeehe, 1267: Derguche, 1269: Durguchey, Durguche, Dergeehe, 1284: Durguche, Durgechen. A XIII. században találkozunk első ízben Szentpéterdörgicse nevével, 1312-től ismeretes Feldergechey elnevezése is. 1333-ban szó van Okolydergecheyről, és egy évvel később a pápai tizedjegyzékben Hokuli Dergethe, Sag Dergethe, Fired Dergethe szerepel. Az eddig említett adatok alapján elfogadhatjuk Erdélyi László feltevését, hogy a három Dörgicse először egy település volt.

23 Valószínű azonban, hogy már a XII. század második felétől kezdve beszélhetünk Dörgicse szétválásáról és a három falu kialakulásáról. Okleveles adataink ugyanis már egy időben több birtokos meglétét jelzik a XIII. század elején. Hozzátehetjük ehhez, éppen a három templomrom korhatározó jegyeinek figyelembevételével, hogy közülük Kisdörgicse temploma legkésőbb a XII—XIII. század fordulóján, Alsódörgicséé a XIII. század közepe táján épült. Éppen az 1959. évi ásatás eredményei bizonyítják viszont, hogy a falu magja és legkorábbi temploma Felsődörgicsén volt. A sokféleképpen leírt falunév megnehezíti azt, hogy teljes bizonyossággal azonosíthassuk az előforduló neveket és a három faluhelyet. Az Akaii Dörgicse, Hokuli-Dörgicse, Okoly-Dergeche és Boldogasszony-Dörgicse elnevezések valószínűleg Alsódörgicséré vonatkoznak. Feldergechey, SzentPéter-, Ság-Dergicse minden bizonnyal azonos Felsődörgicsével. Kysdergeche, Füreddergicse, majd az 1390-ben először előforduló SzentmiklósDörgicse Kisdörgicsével azonos. A három falunév közül leginkább Felsődörgiese azonosítható mindvégig, míg Alsó- és Kisdörgicse egykori nevei gyakran felcserélődnek, nem kifejezetten helyi vonatkozású összeírásokban. Az oklevelekben a kialakult három Dörgicse település birtokosaiként szerepelnek egyháziak és nemesek egyaránt. Birtokosok itt: a tihanyi apátság, a veszprémi káptalan, a Bogát-Radványnemzetségbeliek és bizonyos falubeli népek. Az alábbiakban a hiteles oklevelek alapján ismertetjük az egyes falvak birtokosaira vonatkozó adatokat. II. András király Oros, volt tihanyi apát kérésére Tamás kancellárral és Pat nádorispánnal összeíratja a tihanyi apátság birtokait, népeit, és az I. András király alapítólevelében elavult határleírásokat új formába öltöztetve megerősíti. Ebben a felsorolásban, amely 1211. május 29-e után készült, említik Dercuchét.

24 Ugyanebből az évből származó összeírás alapján tudjuk, hogy a tihanyi apátságnak Dercuchen vagy Derkeychen egy ház 85. kép. A felsődörgicsei templomrom az állagmegóvás befejezése után 86. kép. A kisdörgicsei templom (Koppány Tibor rekonstrukciós rajza) 87. kép. A felsődörgicsei templom (Koppány Tibor rekonstrukciós rajza) 88. kép. Az alsódörgicsei templom (Koppány Tibor rekonstrukciós rajza)