Magyar Műemlékvédelem 1959-1960 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 2. Budapest, 1964)

Tanulmányok - Kozák Károly: A lovászpatonai evangélikus templom feltárása és helyreállítása

A LOVÁSZPATONAI EVANGÉLIKUS TEMPLOM FELTÁRÁSA ÉS HELYREÁLLÍTÁSA Veszprém megye északi határán, a Zirc, Pápa és Győr közötti terület közepe táján fekszik Lovászpatona község. Jellegzetes dunántúli település, központjai a falu két dombján épült evangélikus, illetve római katolikus templom körül alakultak ki. A két templom a kis falusi házak fölé emelkedő tömegével — a faluképben kedvezően jelentkezik. A két domb közötti mélyebb terület teljesen beépült. Itt halad át a Veszprémvarsányt Pápával összekötő országút, amely a dombokon át, közvetlenül a templomok mellett húzódik. A két domb közötti legmélyebb ponton, az országutat keresztezve, folyik a Kánya-ér, amely a Marcalba ömlik. Hídja előtt, az országút mellett Nep. Szent Jánosszobor áll. A faluról említés történik már 1253-ban.

1 A lovászpatonai evangélikus templomról szóló néhány rövid közlés építési idejét a XIII. századra teszi, de erre vonatkozó bizonyító adatot egyikben sem találunk.

2 Az 1959-ben meginduló kutatásig a templomon sem mutatkozott olyan részlet, amely a fenti állítást igazolta volna. Egyedül a templom tömegéből és az azt körülvevő, ovális alaprajzú kőfalból érződött, hogy az épület a középkor alkotása. (A torony aljából a hajóba, a kórusról a toronyba nyíló, lemeszelt, csúcsíves bejáratok, valamint a csúcsíves diadalív bizonyították ezt.) Az egyhajós, keletéit templom a nyolcszög öt oldalával záruló szentélyben végződik. A hajó nyugati homlokzata előtt magas, jó arányú torony áll, kőből rakott, gúla alakú sisakkal. 130. kéj). A templom délről, a helyreállítás előtt