Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Ferenczy Károly: Kastélyok felhasználása és helyreállítása

39. kép. Pécel. ,,Rá<lay"-kastélv homlokzata helyreállítás után padlóval ékesítetl épületei 1953—54-ben renoválták, de állandó karbantartásáról is gondoskodnak. 1958-ban 60 000, —Ft-os keretből kisebb felújításokat végeztél tek el. A város főterén álló hatvani „Grassalkovich"kastélyt sok nehézség árán sikerült kórház és rendelőintézet céljaira véglegesíteni. Akisbéri „Batthyány"-kastély, volt állami méntelep, nagyméretű főépülete a hozzátartozó 5 hold parkkal és 2 hold kert észettel, 1946 óta a komáromi járás II. sz. közkórháza. Az elmúlt esztendőben kívül-belül teljesen tatarozták. A lengyeltóti ,,Tóti-Lengyel"-kastélyban tüdőbetegszanatóriumot szereltek fel. A szőnyi „Zichy-Gyürky" neobarokk stílusú kastélyban működő közkórházhoz 1958-ban új toldalékot kezdtek építeni modern kialakításban. A felsoroltakon felül a kastélyok legkülönbözőbb célú felhasználásáról 1 ndunk. Közintézmények, közigazgatási szervek, orvosi rendelők találtak otthonra. A tatai „kiskastély" környezetében sport edzőtábor működik. 40. kép. Pilis. „Beleznay " -kastély homlokzata A zsenyei „Bezerédy"-kastély alkotó otthon lett. A kastélyok nagy többsége szép fekvésű környezetük stb. révén idegenforgalmi szempontból is kiválóan hasznosítható lenne. A népi demokratikus országokban sok ilyen célra szolgáló kastély-múzeummal szemben nálunk a berendezési, de még a felszerelési tárgyak szinte teljes elkallódása és a gazdasági helyzet miatt ilyesmire alig lehetett gondolni, még az üresen álló és alig használt épületeknél sem. A szilvásváradi „Pallavicini"-kastélyban levő SZOT üdülő, a noszvaji kastély Építőipari Tröszt üdülője, példa kevés számú ilyen irányú felhasználási a. Az elmondottak és bemutatott példák is aláhúzzák azt az általános megállapítási, hogy az elmúlt 10 esztendő műemlékvédelmének legsúlyosabb problématerületét a kastélyok és kúriák jelenlétiek. A különböző helyekről érkezett bejelenlések, kérelmek, felülvizsgálatok elintézése, megválaszolása óriási munkát jelentett. Ez a munka nem mérhető le sem az akták irattári tömegéből, sem a tervtárba begyűjtött közel másfélszáz épület többszáz tervéből. A 1 ervek és iratok száma csak a műemlék hivatalos szervének hú számához képest tűnik soknak, meri ha az ügy tényleges súlyához és a nagyszámú műemlékhoz viszonyítjuk, rá kell döbbenni arra, hogy kastélyainknak cca. csak 15 — 20%-ánál történt szakszerű beavatkozás, illetve ügyintézés. A műemlékek hivatalos szerve nemcsak a kívülről beérkezett igényeket koordinálta, vizsgálta felül, nemcsak azokkal kapcsolatban folytatott tárgyalásokat, és foganatosított helyszíni kiszállásokat, hanem az ügyet kezdeményezőén, tevőlegesen (Jőrevinni is törekedett. Az 1950-os években nehezen induló felhasználási problémát kész felmérésekkel és felhasználási — alternatív — tervekkel a különböző szervek felé, mintegy „tálalni" akarta. Ebből az elgondolásból, főleg az 1953—54-es években a legproblematikusabb épületek felmérésének és felhasználásának sorozata születeti. Elkészült a lovasberényi „Cziráky"-kastély feldolgozása szociális otthon, vállalati központ, sportüdülő céljára, alternatív javaslatokként. Rendelkezésünkre állnak a bajnai „Metternich"-,abodajki „Lamberg"-, a dégi „Festetich"-, a bükki ,,Szapáry"-, a fertődi „Esterházy"-, a gyöngyösi „Orczy"-, a gyömrői „Teleki"-, a móri „Láncos"-, a nagycenki „Széchenyi"-, a püspökszentlászlói „Püspöki"-, a sopronhorpácsi „Széchenyi"-, a sziráki „Dégenfeld"-, a szécsényi „Forgách"- stb. kastélyok felhasználási tervei. Sajnos a különböző szempontok mérlegelésével, az igények begyűjtésével készített felhasználási javaslatok —tervek 1 : 500 léptékben —előirányzati költségvetéssel, műleírással stb. nem tudtak beleszólni a kast ély ügy alakulásába, gondolataikat nem sikerült az országos tervezésben érvényesíteni. A gyömrői „Teleki"-kastély beszédes példa arra,