Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Vargha László – Cseh István – Tóth János: Népi és ipari műemlékek védelme

121. kép. Mezőkövesd. Borsod-Abaúj-Zemplén m. Tölgyfa u. 19. Lakóház. Ep. : XIX. sz. e. Elpusztult : 1944 tette, mint úttörő jelentőségű kezdeményezés rendkívül tanulságos és figyelemre méltó.

5 Az 13/1949. tvr. végrehajtásával kapcsolatosan a népi műemlékek kérdése is megoldásra várt. A műemlékvédelem gyakorlati végrehajtása keretében és annak érdekében a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja - elsősorban a Műemléki Alosztály — többek között a népi műemlékek védelmével is rendszeresen foglalkozott. Az elvi és a gyakorlati adottságok, követelmények alapján, mint alapvető megállapítás jelentkezik, hogy ,,. . . minden műemlékvédelmi munka, így a népi műemlékek védelme is hármas tagozódású : 1. Felláró, vagyis az emlékek topográfiai rendszerbe való összegezése és leírása. 2. A védelem adminisztratív megszervezése és lebonyolítása. 3. A műemléki anyag tudományos és népszerű feldolgozása."

6 A M és MOK hasonlóképpen jelentős és a további munkálatok szempontjából egyik alapvető határozata alapelvei a következők : ,,1. A legkiválóbb népi emlékeket a központ felveszi a műemlékek sorába. 2. Gyakorlati hasznának megszűnte, vagy anyagának romlandó volta miatt eredeti helyén fenn nem tartható emlékeket át kell szállítani egyes tájközpontok múzeumába. 3. Egyes népi tájegységek legjellegzetesebb községeiben egy-egy összefüggő utcakép védelmére biztosítani kell az azokon történő összes változások ellenőrzését és egységes szellemben való irányítását."

7 Mindezek az alapvető jelentőségű megállapítások, határozatok és rendelkezések közül, elsősorban a népi műemlék felkutatása, vizsgálata, valamint a népi műemlék megmentése és fenntartása a legfontosabb követ élmények és feladatok. A népi műemlék nyilvántartása és fenntartása munkálatait közvetlenül megelőző, s a folyamatos feltáró, gyűjtő és kiválasztó (értékelő) munka azonban sajátos — néprajzi és építészeti — szempontok tisztázását, a népi műemlékek fogalmi körének a megállapításai kívánja meg. A népi építészet általános meghatározása, mintegy a népi építészet tárgyi anyagába tartozó építészeti alkotások: a történeti-néprajzi és építészettörténeti-műszaki emlékanyag részletes megállapítása, felsorolása természetszerűleg alapvetően szükséges feladat. Annál is inkább, mivel a továbbiakban, ez a hangsúlyozottan jelentkező történeti-néprajzi ésaz építészettörténeti-műszaki szemlélet szerves egysége jelent i a népi műemlékvédelem alapját. A népi műemlékvédelem keretében, léhát a néprajzi — a településtörténeti, a régészeti, az emberföldrajzi, a társadalmi, a népcsoporti, a gazdálkodási, a díszítőművészeti — és az építészettörténeti — művészeti, műszaki — szempontú szemlélet egymáshoz is szervesen kapcsolódó s 122. kép. Mezőkövesd. Borsod-Abaúj-Zemplén m. Tölgyfa, u. 19. Lakóház. Hosszmetszet. Kp. : XIX. sz. e. Elpusztult 1944