Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Gerő László: Váraink védelme

nek várait, a Somogy megyei Kereki-katonavárt, a •Baranya megyei Máróvárt, ós másokat, amelyek sokszor több évszázados pusztulást mutálnak, és legalább állagbiztosításuk volna sürgősen szükséges. De bárhogyan halaszthatatlan kötelességünk, valamennyi várunkat egyszerre nem biztosíthatjuk, hiszen sok közülük igazán nagyarányú munkával jár, elég, ha a diósgyőri, nagyvázsonyi, sümegi, visegrádi várainkra utalunk. Ezek és a részben itt is idézett legújabb magyar könyvek, ismertetésekéscikkekegyben példái is annak, hogy a szocialisla kultúra törődik a múlt értékos emlékeivel, megóvja azokat, sőt sokszor kihámozza őket eddigi ismeretlenségükből —saját örömére és az utókor okulására. Gerő László J E Ci Y Z E T E Iv I Gov L. : A budai vár helyreállítása ( Bp. 15)51), valaminl Gero L.: Magyarországi várépítészol ( Bp. 1955). A műemléki topográfiák munkáját végzők segédleteként a Magyar Tudományos Akadémia Eph eszel t örténet i Főbizottságának megbízásából szerző összeállította az ,,Útmutató"-! a topográfiai munka vár-anyagához (Bp. 1953). - Külföldi példákon igen gyakran látjuk a használó újabb alakításainak nyomait. '•'•Gerö László: Várainkról (Műemlékvédelem, 1958. 3. sz.). 4 Szanyi József: A visegrádi lakótorony helyreállítása (Műemlékvédelem, 1959. I. sz.). Vö. : Deresényi Dezső: Visegrád műemlékei (Bp. 1961.) Vö. : Héjj Miklós: Visegrád (Bp. 1957). 5 Deresényi I). —Gerö L.. A sárospataki Rákóczi-vár (Bp. 1953. II. kiad. Bp. 1957). 8 Détshy Mihály: A sárospataki vár helyreállítása (Műemlékvédelem 1959. 2. sz.). 7 Eri István: Beszámoló a nagyvázsonyi Kinizsi-vár helyreállításáról (Műemlékvédelem 1958. I. sz.). A terveket Sedímayr János építész készítette. Jtt említjük meg, hogy a Balaton körüli műemlékek helyreállításában, így a várakéban is segítette munkánkat a Balatoni Intéző Bizottság. 8 A tervekel a Győri Tervező Vállalat — Koppány Tibor építész készítette. '•' Heck Zs. Sedímayr J.: Holt műemlékeink helyreállítása és felhasználása (Műemlékvédelem 1957. I. sz.). A most folyó munkák Ferenezy Károly tervei szerinl készülnek. 10 Sedímayr János: A kőszegi Jurísioh-vár helyreállítása (Műemlékvédelem I95S. 4. sz.). II Vö. Molnár József: Szeged vára (Műemlékvédelem, 1959. 1. sz.). 12 Gerő L.: Magyarországi várépítészet ( Bp. 1955). iá Deresényi I),—Zolnay K.: Esztergom (Bp. 195S). 11 Középület tervező Vállalat (Janáky István és munkatársai). 15 Főv. Történeti Múzeum (Gerevich László főig. és munkatársai). 18 Gerő László : A budai vár helyreállítása (Bp. 1951). Gerevich L.—Gerő L.: A budai vár és a palota története (Budapest Műemlékei I. Bp. 1957). 17 Gerö László: \ siklósi vár (Bp. 1958). 18 L. Gerö: Wloskic fortyfikaojo bastionowc na Woiigrzcch. (Polska Akadémia Nardt. Kwartaln. Arch, i Urb. IV, 1—2. Warszawa, 1959.) Vö. Műemlékvédelem 1958. 3. sz. 1 S-t—1S5. A munkákat a Győri Tervező Vállalat — Fátay Tamás építész tervezte-. 19 Deresényi D.—Pogány F.: Pees (Bp. 1957). '-" Lakóépület 1 ervező Vállalat Károlyi Antal ; vö. Radnay Lóránt: Egy vár megmentéséért. (Műemlékvédelem, 1958. I. sz.j. 21 Gerö László: Eger (Bp. 1953. II. kiad. 1957). Hevesy Sándor: Eger, úti kalauz (Bp. 1958). Détshy Mihály—Kozák Károly: Beszámoló az egri várban folyó feltárásokról (Műemlékvédelem, 1958. 3. sz.). Galván Károly: Eger vára (Bp. 1958). 22 Ferenezy Károly: A balatonszentgyörgyi „Csillagvár" (Műemlékvédelem, 1958. 2. sz.). :i Mindhárom az E. M. Miskolci Tervező Vállalat építészeinek munkája. Itt említjük meg a várak konzerválásának nehéz munkáját, amely különleges munkakörülmények, sokszor nehezen megoldható feladatok elé állítják a Felügyelőség Kiviteli Osztálya építésvezetőit, művezetőit. Az ő figyelmük és lelkesedésük olvashatók le a biztosított várfalakról, melyek Aspán László, Cseszelszky András, Seper Ferenc, Ágostházi László, Koroly József, Fuchs Nándor, Réti Pál, Kovács András, Zakariás Pál, Koroly László, Marosi László, Rusznyák János szakértelmét dicsérik. 24 H. Takáts Mariáimé: A sárvári vár (Bp. 1958). 25 Városrendezési Tervező Válalat - Riedlmayer (Jyula. 28 Vö. Gerö Ijéiszló: Sopron vára (Sopron Műemléki topogr. I. köt. Bp. 1952. és Sopron vára - Bern vára (Soproni Szemle, 1957. évf. 2—3. sz.). DER SCHUTZ UNSERER BURDEN Das extreme Klima Ungarns, insbesondere der ausserordentlich häufig auftretende Frost zerstört die Ruinen in ganz besonderem .Maße. Einen wesentlichen Teil des ungarischen Denkmalbestandes bilden Ruinen, lote Denkmäler; dies f indol seine Erklärung in dem Tatarenzug (I24I), in der I50jährigen Türkenherrschaft (Mi

—17. Jahrh.),und indem gegen das österreichische Kaiserhaus gel" ü 1

1 r 1 en F re i he i t ska n i p f

. Zahlreiche Denkmäler liegen in Trümmern, woraus sich die sonderbare Lage in Ungarn ergibt, daß Ausgrabungen zur Freilegung römischer und mittelalterlicher Ruinen notwendig sind, die aber auch manchmal bei Gebäuden aus der Renaissancezeil durchgeführt werden müssen (Buda. Visegrád, Esztergom). Dit- Frcilegung der Beste des königlieben Palastes aus der Árpádenzeit vom Ende des 12. Jahrhunderts in Esztergom ist auch das Ergebnis von Ausgrabungen. Ebenso wie in Esztergom bedürfen die ausgegrabenen Ruinen meistens auch anderwärts des Schutzes, was ohne Errichtung von Schutzdächern gegen Regen, ohne Aufmauerungen, mit einem Wort ohne eine gewisse Wiederherstellung nicht möglieh und teilweise hauptsäehlicals Schutzmassnahmen - auch mit Ergänzungen ver bunden ist

. Bei dieser Arbeit muß sehr vorsichtig vorgegangen werden, um die ursprünglichen Teile durch die Wiederherstellung und Ergänzung nicht um ihre Glaubwürdigkeit zu bringen, ihre harmonische Erscheinung nicht zu stöicn

. Aus diesem Grunde ist die bei dem Esztergoméi- Wiederherstellungsarbeiten entstandene Kollektive von Kunsthistorikern, Architekten und Geschichtsforschern als ein glückliches Zusammentreffen zu bezeichnen, denn ihre Zusammenwirkung hat sich sowohl auf dem Gebiete des dauerhaften Schutzes des freigelegten bedeutsamen Denkmales, der Wiederherstellung der Reste, der erlebniserregenden Darstellung, des harmonischen Ensembles, der Vorführung der Ergänzungen, als auch bei der weitgehenden Berücksichtigung der wissenschaftlichen Gesichtspunkte als erfolgreich erwiesen. Die grossangelegten Ausgrabungen und (We im Jahre I94S in Gang gesetzte Wiederherstellung des mittelalter9 I