Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Ferenczy Károly: Kastélyok felhasználása és helyreállítása

hogy még az elfogadott és részletesen kidolgozott szociális otthon terve is papíron maradhat a műemlék-helyreállításnál jelentkező csekély többletköltség miatt. Nem realizálódott a szinte az egész országra kiterjedő kastélyparkok vizsgálata sem, bár ilyen javaslatokkal különböző szervek (Természetvédelmi Tanács stb.) foglalkoztak. A kastélyok felhasználását a különböző Minisztériumok és állami szervek (elsőnek az egykori Város- és Községgazdálkodási Minisztérium) saját hatáskörükben, de sajnos tervszerű összhang nélkül végezték el. A felmérésekből és vizsgálatokból leszűrhető építéstörténet i és művészeti stb. eredmények gazdag anyagot szolgáltattak. Ezek azonban önmagukban a gyakorlat ügyét aligha szolgálhatták, azért som, mort a „kényes" területtől való tartózkodás alig termelt új publikációs eredményeket. Ha mindehhez hozzávesszük a II. világháború okozta gazdasági leromlást, népi demokratikus fejlődésünkben a népgazdaság legfontosabb ágainak elsődlegességét, a műemléki és tanácsi szervek szűk felújítási keretét, el kell fogadnunk azokat az objektív nehézségeket, amelyek a kastélyügy megoldásánál tényleg fennálltak. Tárgyilagos összefoglalásnál meg kell állapítanunk, hogy az elmúlt 10 év során fokozatosan növekvő eredmények születtek, de a kérdést tervszerűen, mélyrehatóan megoldani nem lehetett. Remélhető, hogy az Országos Műemléki Felügyelőség kereteiben jelenleg folyó „Magyarországi műemlékkastélyok értékének, állapotának és leihasználásának vizsgálata és javaslata", a tényleges helyzet föltárásával alapul fog szolgálni tervszerű és határozoU intézkedések megszületésére. Ferenezy Károly BENUTZUNG UNI) WIEDERHERSTELLUNG DER SCHLÖSSER Die Schlösser und Herrenhäuser haben die ungarische Denkmalpflege vor die schwerste Aufgabe« gestellt. Nach dem zweiten Wehkrieg hat Ungarn herrenlose, von ihren Ausrüstungsgegenständen beraubte Gebäude mit sich immer verschlechterndem Bestand übernommen. Die tiefgreifende Wandlung der sozialen Struktur orforderte hinsichtlich der Schlösser und ihrer Umgebung die Klärung zahlreicher politischer und kultureller Fragen. Die verflossenen zehn Jahre haben eindeutig bewiesen, daß die Schlösser für die sozialistische Kultur- und volkswirtschaftliche Zwecke notwendig und nutzbar sind. Nach der Einführung des Denkmalgesetzes hat sich das Tempo des Verfalles der Sehloßgebäude allmählich verlangsamt und das ihrer Erhaltung und Benutzung beschleunigt. Sic; werden für soziale, kulturelle, sanitäre und noch viele andere Zwecke benutzt. Die in den letzten zehn Jahren durchgeführte datensammelnde Arbeit hat nahezu 1000 der Denkmalpflegeodor Forschung würdige Gebäude registriert (im Rahmen der Denkinalinventarisierung, Aufmessung der denkmalwerten Gebäude, der photographischen Aufnahmen, der Farkuntersuchungen usw.). Zahlenmäßig wird annähernd ein Drittel dieser Gebäude, dem Werte nach aber bedeutend mehr, entsprechend instandgehalten und verwendet. In den letzten Jahren hat sogar die Wiederherstellung der äußeren und inneren Verzierung (Schnitzereien, Stukko, Fresken) begonnen. Bei ihrem großen Prozentsatz ist jedoch entweder die Benutzung oder die Instandhaltung bis jetzt noch nicht gelöst. Die nächstfolgende Aufgabe unserer Denkmalpflege hostolit in der umfassenden und planmäßigen Regelung der Schloßfrage, deren vorbereitende Arbeit, im Rahmen des Ungarischen Landesamtes für Denkmalpflege durch den »Antrag für Untersuchung des Wertes, Zustandes und der Benutzung der ungarländischen denkmalwerten Sehlösser« bereits grundlegend in Gang gesetzt wurde. öl