Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Ferenczy Károly: Kastélyok felhasználása és helyreállítása

gyobb méretű, igényesebb épületek közül kerültek ki. A mezőgazdaság szolgálatába került épületek közül főleg azok felhasználása és karbantartása megfelelő, amelyeket nem a közvetlen termelés intézményei, hanem a mezőgazdasági kutatás, a tudományos vizsgálat kapott meg. Ide sorolható legpompásabb hazai barokk épületünk, a fertődi „Esterházy''-kastély. Az 1946-ban megalakult kutató intézet és kertészeti technikum ugyan már a belső berendezés teljes széthordását nem tudta megakadályozni, de az épületet oly mértékben biztosította, hogy a középrész rongáltsága ellenére, műemlékileg tökéletesen helyreállítható. A park, bár nagy pusztulást szenvedett, nagyvonalú rendszere és idősebb faállománya megmaradt és rekonstruálható. A parkrekonstrukció már örvendetesen megindult. A díszudvar kertje elkészült (1959), a Kertészeti Főiskola Kerttervezési Tanszékének tervei szerint. A tekintélyes összeggel jelenleg folyó helyreállítást és teljes tatarozást a Kutató Intézet vezetősége ügyszeretetén túl az épület kulturális vonatkozásai is elősegítették. Hosszú évekig itt élt, és alkotott a világhírű zeneszerző Haydn József. Halála 150 éves évfordulóján idén ünnepi évet rendezünk. A zenei események egyik színhelye a szinpompásan rendbehozott kastély. 1958-ig a homlokzatok tatarozása és a belső födémcsere munkák nagy része elkészült. Most folyik a gazdag faragványok, tükörkeretek stb. rekonstrukciója, melyen egész faragó műhely dolgozik. A martonvásári ,,Bruns\vick"-kastély agrár-biológiai intézet, a csopaki „Ranolder "-kastély növényvédő állomás. Több épület került az erdészeti szervek tulajdonába. A tamási ún. ,,Miklós-vár" a Tolna megyei állami erdőgazdaság központja lett. Teljes, műemlékileg is átgondolt helyreállítási tervét 1958-ban az erdészeti tervező iroda elkészítette. ,Sándor Móric' nagy vadrezervátumban levő gyarmatpusztai kis vadászkastélyát az Erdészeti Főigazgatóság kezelésében ma is eredeti rendeltetésében használják. Az épületet, bár kevésbé szakszerűen, 1950-ben renoválták. A művelődésügy fejlődése a legkisebb kúriáktól a nagy kastélyokig az épületek hosszú sorát foglalta le, főleg iskolák céljaira. Sajnos épp a legnagyobb számú felhasználásnál, a falusi iskoláknál jelentkeznek az épület alaprajzi és megvilágítási kötöttségekből (ablak rendszerből) származó nehézségei, amelyek az épületeket iskola céljaira nehezen teszik használhatóvá. Az épületek általában kevésbé szakszerűen használtak, a legfontosabb helyreállítási munkák azonban, majd mindenhol elkészültek, és így az épületek állagukban kevésbé veszélyeztettek. Az épületekben kialakított pedagógus lakások a műemlék állandó őrzését biztosítják és bizonyos igényességre törekvést jelentenek. A közép- vagy nagyméretű épületek oktatási célra már jobban felhasználhatók. Helyreállításuk is jobban, tervező irodák jóváhagyott tervei alapján és állami építőipari szektor munkájával, igényesebben készültek. Az aszódi „Podmaniczky"kastély, ma általános iskola, terveit az Építőipari és Közlekedésügyi Műszaki Egyetem Épületszerkezeti Tanszéke készítette 1956-ban. Kivitele 1958-ban részben megtörtént. A b>ai „Sándor"kastély iskola-átalakítási terveit fokozatos ütemben 1955-től 1958-ig az Eszakpestmegyei Tatarozó és Kivitelező Vállalat készítette el. Vannak megyék, ahol a kisebb kastélyépületeknek egy vagy néhány tantermes iskolául történő átalakításánál rendszeresen igénybe vették a területileg illetékes tervező irodát. A keszegi „Huszár"kastélynál 1957-ben az Északpestmegyei K. T. V. Tervező Részleg, Monokon az „Andrássy"-kastélynál 1955-ben a Miskolci Tervező Iroda stb. dolgozott. Ugyancsak a Miskolci Tervező Iroda készítette el 1957-ben a sajókazai „Radvánszky"-kastély •—• ma általános iskola - helyreállítási terveit. A munkák 1958-ban elkészültek. A környezet rendezését az iskola saját erejéből, a tanuló ifjúság társadalmi munkájával most készíti. A speciális rendeltetésű karbantartott iskolákat hosszan sorolhatnánk. A szabadkigyósi kastély ma mezőgazdasági technikum. A nagykovácsi „Tisza"kastély kertészeti dolgozók gyermekeinek nevelő otthona. A seregélyesi „Zichy"-kastély MÄV fiúnevelő otthon. A honvédség által átadott fóti „Károlyi"-kastélyban az egész ország érdeklődését felkeltő gyermekváros létesült. A napi sajtó legutóbb lényképmellékletes cikkben is beszámolt a gyermekváros további fejlesztéséről. A kulturális területen belül viszonylag kevés épületet sikerül — bár erre az épületek nagy többsége alkalmas lenne — múzeum céljára hasznosítani. A gyöngyösi „Orczy"-kastélyban is csak az épület egy részébe költözött be a múzeum. A múzeumok és műemlékek viszonyáról egyébként Péczely Béla számolt be legutóbb (Műemlékvédelem 1958. 122. o.) A nagymértékben és mind szélesebb körben igényelt kultúrház, kultúrotthon, otthon célra sajnos a kastélyok csak szélsőséges megalkuvással használhatók fel. Olyan súlyosan leromlott állapotú kastélynál, mint a bodajki „Lamberg"-kastély, a nagyterem kialakítása még elképzelhető, de másutt egy többszáz férőhelyes terem kialakítása és funkcionális megoldása alig keresztülvihető. A fejlődésünk eddigi szakaszában jelentkezett „kastély-felhasználó igények" közül a gyakorlatban is bevált, legkedvezőbb megoldásnak a szociális és egészségügyi igénybevétel bizonyult. Az öszszevont vizes helyiségekkel kialakított beteggondozó-, szociális-, gyermek-, fiú-, leány-, tanuló-otthonok és a nagyobb kastélyokban elhelyezett kórházak, szanatóriumok megfelelőek, és igen kedvező benyomást keltenek. A jó állapotú épületekben rend és tisztaság uralkodik. A műemlékileg gazdagabb kialakítású külső homlokzat, belső térhatások, díszítések, a bekerített, karbantartott, parkos környezet, a társadalom elesettjeinek összehasonlíthatatlanul kedvezőbb környezetet és ellátottságot biztosítanak azok korábbi életkörülményeivel