Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Péczely Béla: Középületek helyreállítása

előttről megmaradt magyar, városi és Jurisich címert a címerek elleni túlbuzgóságból bemeszelték, úgyhogy azokat azóta újból fel kellett tárni. A nagykőrösi, szinte egyedülálló tornyos városháza mellé eléggé sivár és tolakodó új szárnyat építettek, aminek hatásaként azután az eredeti épületen is rossz arányú ablakok keletkeztek. Viszont gondosan állították helyre a szekszárdi megyeházat, későbbi hozzáépítések megszüntetésével, az udvar kertszerű kialakításával, a szentendrei barokk városházát, a közelmúltban a székesfehérvári megyeházat és a városháza tömbjét. Sajnos, a pompás szobordíszes kapuzat egyik hiányzó szobrának pótlása elmaradt. Változatosabb a következő csoport, amelybe a különböző más célú középületeket, illetve az utóbb, esetleg 1945 óta középületi rendeltetést kapott épületeket soroljuk. Komoly használati hiányosságokat kelleit kiküszöbölni a Miskolci Nemzeti Színháznál. A színház Miskolc egyik városképi jellegzetessége, berendezése azonban meglehetősen elavult volt. Hatalmas vita indult a színház előre nyúló, az úttestet is szűkítő négypilléres portikusza körül, amit a villamos kettős vágányának lefektetésekor közlekedési okokból le akartak bontani. Az ellenvélemények éles összecsapásai után, amikor is a közlekedés látszott hosszú ideig erősebbnek, végül is sikerült a portikusz fenntartását elfogadtatni, sőt a portikuszt magát is megszerettetni. Több rendbeli megoldás készült a kétségtelen útszűkület orvoslására, s a város elvben elfogadta a szemben levő házsor árkádosítását Vákár Tibor javaslata szerint, aminek első lépéseként a Sötét Kapu melletti új üzletház építése már árkádokkal történt. A színház hiányosságai miatt átépítése sem volt tovább halasztható. Az átépítés egy új színpadi épületrész emelését jelenti, amely a régi nézőteret és színpadot két oldalról körülfogja, s a belsőudvari oldalon négy emelet magasra emelkedik, amit az új zsinórpadlás még meghalad. Ezek az udvari homlokzatok mai jellegűek, teljesen függetlenek a színház homlokzatától. Az átalakítás során az előcsarnok 1925-ben készült neobarokk kialakítása is megszűnik, és a régi klasszicista kiképzések visszaállítására sor kerül. (Terv : ifj. Horváth Béla.) Hasonlóan bővítésre szorult a debreceni Csokonai Színház is. A színpad kiszolgáló helyiségeinek szaporítása volt a cél, amit a színpad mögötti hátsó sarkok beépítésével ki lehetett elégíteni. A színház belső helyreállítására most kerül sor. (Terv : Debreceni Tervező Iroda, Mikolás Tibor.) Sajnálatosképpen nem ilyen kedvező a balatonfüredi Horváth-ház átalakításának kérdése. A füredi Főtérnek a Balaton felé eső sarkán álló kétemeletes Horváth-ház, a legkorábbi magyar vendéglátó intézmények egyike, hosszú ideig tartó gazdátlanság után, különböző átmeneti és részmegoldásokon keresztül szanatórium rendeltetését kapta, amely sajnos azzal a követelménnyel járt, hogy az épület 20. kép. Sopron. Káptalan ház földszintjén is azonos szintben körülfutó, gördülő hordágyak részére is használható folyosót kellett létesíteni, a folyosók, lépcsők méreteit is meg kellett változtatni. így a már eddig is többször átalakított Horváth-ház csak külsejében őrzi a régi copf formaadást. Itt kell viszont megemlíteni, hogy a balatonfüredi, régi, Kisfaludy Sándor kezdeményezésére emelt kőszínházból (felirata : „Hazafiság a nemzetiségnek") fennmaradt a bejárati csarnok hat 21. kép, Sopron. Orsolya tér