Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Gerő László: Műemlékvédelem és városépítészet

tében, ahol Mátyás palotájának műemléki feltárása, az ásatás nagyarányú bemutatása vetette fel a nyaralótelepülést belül átszelő forgalmi útnak a Dunapartra áthelyezését, amivel kapcsolatban községrendezési terv készült. De ilyen településfejlesztéssel kapcsolatos a fonyódi egykori földvár maradványainak bemutatása Ferenczy Károly tervei szerint, vagy a pécsváradi vár-műemlék és az egész település növényállományának vizsgálata, amelyet Curkó Györgyi mezőgazdasági mérnök készített el az Agrártudományi Egyetem Kerttervezési Tanszéke irányítása mellett. Utóbbi tanszék tervei szerint indult meg a fertődi nagyszabású barokk park rekonstrukciója. Ide tartozik még bizonyos tájvédelem, pl. a tihanyi rezervátum esetében, ahol Tóth Kálmán készített a falukép javítását célzó gyakorlati tervet. Továbbá itt említjük meg a Természetvédelmi Tanácscsal közös műemléki kérdések együttes rendezését a védendő parkok vagy más természeti védelmet igénylő műemlékekkel összefüggő esetekben, amilyenek a gyulai vár, kastély és lovardát körülvevő védett park, a körmendi, fóti stb. kastélyok védett parkjai, a sümegi vár kopáran tartandó és így védendő hegykúpja, az aszófői rom terv szerint kialakít andó környezete, amely a műemléknek a tájban jelentős szerepét hivatott kiemelni, élménytkeltő hatását fokozni. Ezek közül is kiemelkedik a budai Vár lakónegyedéhez készült rendezési terv.

11 Ttt jelenik meg először városrendezési terveinkben a vezérszintes felmérés, vagyis olyan terv, amelyben az épület ek összes földszint i alaprajza ábrázolást nyert. Külön alaprajz ábrázolja a tetőidomokat is. Mégsem érik el ezek az alaprajzaink azt a részletességet és alaposságot, a történelmi korokra, építési korokra való felbontást, amelyet a lengyel vagy csehszlovák kutatás elért.

12 Ezek a külföldi kutatások pedig sok érdekes és hasznos városszerkezeti javaslatnak szolgáltatnak alapot. A lengyel várostörténeti kutatás tehát — a lengyel tudományos akadémia városépítés-történeti intézete révén előbbre van e léren, mint a magyar kutatás, holott városképi vizsgálati módszerünket 1951-ben a lengyelek tőlünk vették át. A fejlettebb külföldi vizsgálatok és a bonyolult városszerkezeti problémák sürgetésénél szerzett, ugyancsak külföldi negatív tapasztalatok ösztönöznek bennünket arra, hogy városépítészeti vizsgálatainkat elmélyítsük. Ilyenként elsősorban Sopronra gondolunk, ahol a kutatás feladata nemcsak a Belváros történeti kialakulásának vitatott kérdéseire feleletet adni, hanem az egészségtelen beépítésű, nedves udvari szárnyak lebontására, egészségesebb lakóviszonyok kialakítására és a süllyedő épületek alapozási viszonyainak, megerősítésének költséges kérdéseire is.

13 ' Népünk érdeklődését mutatja az az örvendetes tény, hogy újabban a magyar városok bemutatását célzó könyvek kiadásán két kiadóvállalat vetélkedik. A Veszprémet ismertető kiadvány előszavában olvassuk : ,,E sorozat egyik célja éppen az, hogy feltárja a fejlődés során kialakult műszaki alkotások települési együttesében rejlő esztétikai értékeket."

14 Magyar városkiadványaink új fényben mutatják meg azokat a részleteket, amelyeket addig mély homály takart. A települések lakosai tájszépségekre, sohasem ismert részletekre figyelnek lel. érdeklődésük kiszélesedését, látásuk élesedését mutatja a városokról szóló könyvek kelendősége.

15 Buda, Visegrád, Esztergom, Győr, Sopron,Kőszeg, Pécs, Siklós, Pécsvárad várfalainak helyreállítása, élménytkeltőbb bemutatása, fontos városképi dominánsokat juttat régóta várt hangsúlyos szerepükhöz, amelyek a város élete szempontjából, parkja stb. felhasználása miatt (Buda, Várpalota, Sárvár) sem hagyhatók figyelmen kívül. Szerepük a jövőben csak fokozódhat ik, és azon leszünk, hogy ezt más városainkban is elérhessük (Pécs, Diósgyőr, Szerencs, Kisvárda).

16 Az elrontott műemlékek helyreállítása, a városképi hibák javítása orvende1 csen megindult. Gyula és Sopron műemléki —városrendezési kapcsolt témáira az Építésügyi Minisztérium által kiírt városrendezési pályázatok is ebben az irányban jelentenek fejlődést, valamint az épület együt lesek külsejében mutatkozó derűsebb hatásra törekvés, akár formai, akár színezésből! merészségre gondolunk. „Budapest Régiségei" szerkesztője 1951-ben még méltán hiányolhatta az emlékek topográfiáján, írott adatok egyeztetésén, az építészeti emlékek analízisén, típusainak rendezésén, a város formai és képi megjelenésén alapuló vizsgálatot.

17 Ilyen vizsgálatoktól várta a tartalmát annak a keretnek, amelyet 1 (irt én eszeink és külföldi kutatók vázoltak fel a magyar településekről anélkül, hogy az építészeti emlékek elemzésére támaszkodhattak volna. A műemlékvédelemnek és környezetének együttes szemlélete is fokozott jelentőséget kapott az utolsó tíz esztendő műemlékvédelmi felfogásában.

18 A városi ház, teleki kialakulás, a ház és város helyes viszonyának kutatása még sok feladatot ró reánk, azonban e részletes vizsgálatot most Sopronban elindítottuk, és általában elmondhatjuk, hogy az utolsó tíz év alatt eljutottunk odáig, hogy az utat világosan látjuk, és rajta az első lépéseket már meg is tettük. G erő László