Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Dercsényi Dezső: Tíz év magyar műemlékvédelme

a speciális feladatok miatt a mi munkánkban kerüli megvalósításra.

11 Áttekintésünk végén még egy területről kell megemlékezni, amelyen, úgy véljük, hogy a párt és a kormányzat nagymérvű támogatásával eredményes munkál végeztünk. A műemlékekre vonatkozó tudományos és ismeretterjesztő szakirodalomra gondolok. Erre a területre is érvényes a fentebb kifejteti alapvető műemléki szemléletünk. Sem a 1 in lományos, még kevésbé az ismeret 1 erjesztő munka nem végezhető egymástól elszakítottam Nincs lehetősége, célja és értelme az elefántcsonttoronyba zárkózó tudományos munkának, hiszen eredményeinkkel műemléki anyagunk jobb megismerését s ezen keresztül védelmét szeretnénk elérni. Tisztában vagyunk azzal, hogy műemlékvédelem egyedül hatósági vonalon, financiális kérdések útján kielégítően nem valósítható meg a legszélesebb rétegek társadalmi támogatása nélkül. Ma a dolgozó magyar nép múltjának történeti és művészeti emlékeit eredményesen akarjuk megvédeni, nem nélkülözhetjük maguknak a dolgozóknak aktív közreműködését. Nélkülük és ellenükre ez a kérdés megoldhatatlan, hiábavaló sziszifuszi munka, ha azok, akiknek készült, nem óvják, védik és szeretik műemlékeinket. E téren végzett munkánk ismét csak tudományos előkészítés és megalapozottság mellett válhat ik eredményessé, még ha ismeretterjesztő jellegű is. A műemléki kiadványok több csoportja alakult ki az évtized során. Előbb talán a periodikákról emlékeznénk meg". A harmadik évfolyamába lépő Műemlékvédelem évnegyedes folyóiral örvendetesen emelkedő példányszáma azt mutatja, hogy a szerkesztésnek sikerült megtalálni a szélesebb olvasóközönségei érdeklő, ugyanakkor a szakkörökéi is kielégítő mozgékony, friss folyóiral formáját . Nem lebecsülendő ez a körülmény, hiszen a közel százesztendős magyar műemlékvédelem tiniénél ében ez az első műemléki folyóirat, s így munkáját minden magyar tapasztalat és előzmény nélkül kezdte. Megindulása előtt a műemlékvédelem különleges feladatairól, módszereiről és eredményeiről szóló tudományos tanulmányok a Művészettörténeti Értesítőben kaptak helyet, Az önálló kiadványok (déré a műemléki topográfiák vaskos kötetei kívánkoznak, ezekről azonban fentebb már szóltunk. Ezekkel párhuzamosan, részben pedig a műemléki és városképi vizsgálatok módszeréi követve, egy-egy város művészeti emlékanyagát bemutató sorozat számos kötete is megjelent már. A Sopron, Eger, Pécs, Veszprém, Debrecen, Székesfehérvár, Kőszeg, Szeged, Esztergom műemlékeit, műkincseit, a város építészeti fejlődését bemutató, történeti és városképi értéked elemző tanulmányokkal készíteti kötetek viszonylag nagy — a múltban el sem képzelhető — példányszámaik ellenére, kevéssel megjelenésük után elfogynak, gyakran második, harmadik kiadásban jelennek meg, mások pedig könyvészeti iit kaságok. A legnagyobb példányszámban a kis, 6forintos „Műemlékeink"' sorozal jelenik meg, ez évben lépte Hl. kép. Szombathely. Székesegyház homlokzata ái a 30. számot, és a műemléki ismeretterjesztés legjobban bevált, széles körben kedvelt kiadványai közé 1 artozik. Természetesen se szeri, se száma a folyóiratokban, napilapokban megjelenő műemléki ismertetéseknek, és szép számmal jelennek meg helytörténei i, idegenforgalmi kiadványok, amelyek jelentős mértékben lámaszkodnak műemléki anyagra. A kiadványok mellett a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat előadássorozatai, a Hazafias Népfront műemléki albizottságai, a Rádió, Televízió segít i műemléki ismeret terjesztő munkánkat. s nagy részük van abban, hogy ma társadalmunk egésze nemcsak ismeri, de igényli is a műemléki kérdések megoldásai. Ez az alap úgy véljük nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az elkövetkezendő évtizedek nagy feladatainak megoldását bizton remélhessük. Különféle metszeteken kérésziül megpróbáltuk nagy vonalakban bemutalni a magyar műemlékvédelem egy évtizedes gyakorlatai és elveit, megmutatva nehézségeinket, gyakran utalva a jovői illető elképzeléseinkre is. Nem lesz azonban hiábavaló, ha ez uióbbii a jövőre vonatkozó terveinkel - záradékul megkíséreljük összefoglalni. l'gy látjuk, hogy az egy évi ized gyakorlata alapján alkotolt építésügyi törvény és az Országos Építésügyi Szabályzat, illet ve azok műemléki fejezetei tartalmazzák mindazokal a törvényes kereteket, amelyek alkalmazása a szocialista műemlékvédelem kialakulásai, eredményes továbbfejlesztéséi lehetővé teszik. A kialakult míi-