Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Csemegi József: A műemléki dokumentáció szerepe és jelentősége a korszerű műemlékvédelemben

299. kép. Pécs. A Káptalan u. 2. sz. épület homlokzata helyreállítás előtt ban, hanem a történettudományok összességét egyetemesen is érdeklő adatgyűjtő tevékenység az egyre komplexebbé váló történeti kutatómunka számára. * Hazánkban a műemléki dokumentáció-készítés bevezetésére a tervezés gyakorlatában 1949. február 1-ével nyílott először alkalom. Ekkor alakult meg a FŐTT (Fővárosi Tervező Iroda), amelynek keretében a budapesti műemlékek helyreállításának szakszerű biztosítására külön műemléki szakosztály létesült. Az itt meginduló helyreállítási tevékenység súlypontja rövidesen a budai \

T

árncgyedre esett, dokumentálásához eleinte a Fővárosi Múzeum által még 1946-ban kezdeményezett kutatások eredményei szolgáltatták az alapot. A FŐTI műemléki szakosztálya azonban rövidesen magára vállalta ezt a feladatot, azonban kutatási módszereinek és dokumentációs gyakorlatának kiérlelésére csak 1951 után nyílott lehetősége. 1951-ben a FŐTl-t átszervezték, s ennek következtében műemléki szakosztálya kettéoszlott. Egyik felét a KÖZTI (Középülettervező Iroda) vári műterme vette át, a másik viszont a FŐTI utódjának, a BUVATI-nak (Budapesti Városrendező Iroda) részévé vált. A KÖZTI vári műtermének egyik főfeladata a budai Várnegyed helyreállítása lett. Keretében három csoport létesült. Az egyik a budai vár és palota helyreállítási terveivel foglalkozott, külön részleggel, amely a középkori vár- és palotamaradványok műemléki helyreállítására alakult. A másik csoportra a Várnegyed épületeinek helyreállítása várt. A harmadik pedig a várnegyedi lakóházak műemléki dokumentációjának elkészítését végezte. Végül magának a palotának és középkori műemlékeinek feltárásával, valamint műemléki dokumentációjának elkészítésével a Fővárosi Múzeum vári részlegét (a későbbi Vármúzeumot) bízták meg. A KÖZTI vári műtermének dokumentációs csoportja ez időben kristályosította ki a műemléki dokumentáció formáját, alakította ki módszereit. Metodikájára a Tudományos Akadémián tartott beszámoló

8 és nyomtatásban megjelent tanulmány vet fényt.

9 Ugy látszott, hogy kezdeményezéseit számos fővárosi és vidéki tervező iroda is átveszi : egyre-másra alakították meg a maguk műemléki csoportjait, hogy a szakterületükbe vágó műemlékek helyreállítását ellássák. E rövid ideig tartó, de kezdetén annál biztatóbbnak ígérkező fellendülést építészeti szemléletünknek és gyakorlatunknak akkoriban sajnálatos alakulása — és a kellő meg nem értés —folytán hosszabb pangás követte. Csak három tervező vállalat műemléki csoportja élte túl ezt az időszakot, ma is ezek végeznek hivatásszerűen műemlékhelyreállítási munkát. A műemlékekkel kapcsolatos építészeti feladatok zöme