Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Kollár Gyula – Ágostházi László: A műemléki kivitelezés kérdései

adatot jelent nem egy munka, amikor pl. íves, szabálytalan, sokszögű alapiajzok fölé kell a szerkezetet felállítani. Fokozott igényt jelentenek azok a boltozati mintaívek is, melyekel fiókos vagy kosárív szelvényű boltozatok részére kell készíteni. Hogy anyagtakarékos legyen az ív, legtöbb esetben igyekszünk szétszedhető vagy csúsztatható szerkezetet készíteni, mint Visegrádon, Sümegen. Munkahelyeinken számtalanszor szükséges a falazatok, megrokkant bohózatok kidúcolása, alátámasztása. Ezt egyszerűbb esetben a kőművesek készítik el általában azonban ez is az ácsok munkája, ha nagyobb méretű falat vagy boltozatot kell biztosítani. Itt különösen fontos a szakszerűség, hiszen emberek élete függ ettől. Élő műemlékeknél minden esetben felmerül a burkolat megválasztásának és a héjazat szakszerű kivitelezésének kérdése. Belső terek esetében a burkolási mód, anyag, kiválasztása elsősorban a tér kialakításától, rendeltetésétől függ. Alkalmazunk terméskőlapot csiszolt, szépen fényezett felülettel, vagy nagyjából megmunkálva téglát, márványt, betont, fát, öntött anyagú burkolatot stb. A külső térbe kerülő burkolatnál a leglényegesebb szempont a fagy állóság. Gyakran szerepel burkolati anyagaink közön a tégla. Az eddigi tapasztalatok tanúsága szerint olyan helyen, ahol nagyobb forgalommal kell számolni, nem telel meg, mert erősen kopik. Ezért csak kisebb látogatottságú helyeken készítjük, főleg belsőkben, ahol megfelelő módon kezelve, a mintázat jó megválasztása mellett, szó]) burkolatol ad. Fontos, hogy jé) aljzatra helyezzük el, válogassuk az ép téglákat, s megfelelő hézagkiöritő anyagot (habarcs, bitumenkitt, stb.) válasszunk. A tégla külsőben még válogatás esetén som ad jó burkolatot, mert fagyállósága nem megtelelő. Külső burkolatok részére legjobb a jól kiválasztott, tömött, fagyálló terméskő, amelyet akár mintásán, akár szabálytalanul lehet fektetni, esetleg kis utándolgozással vagy a maga természetes formájában. Érdekes félidei et eredményez a gömbölyű folyami kavics ökölnyi darabjaiból kirakott burkolat. Jó, fagyálló burkolat készíthető (dőregyártott betonlapokból, a felület különféle megdolgozásával, az alak és fektetési minta variálásával. A hézagkiöntésre legjobb bitumenkittet használni, amely jo felületi tagolást is ad, fekete, elütő színével. Belső terek kialakításánál használjuk a különféle műkőlapokat is. Ezek közül legjobban bevált a kehlheimi mintára készít ett, márv ányőrleményes, sárgászöldes színekben gyártott lap. Különösen templomok belső padlóburkolására kiváló, és hasonlít is a valódi kehlheimi laphoz. Csiszolt felülete jól viaszolható, fényezhet ő. Az épületek lefedése a legtöbb esetben cseréppel történik gyakorlatunkban, s mivel műemlék épületekről van szó, csakis sima, hódfarkú cseréppel. Ujabban használjuk még az ún. műemlékpalát, amely 20/40 cm méretű, téglaalakú, sötétebb színű azbeszt cementlemez. Kellemes felülethatást lehet elérni mind a cseréppel, mind a műemlékpalával, ha új cserepeket, régi, használt, más színű 240. kép. Sümeg. Vár, nyílás ideiglenes aládúeolása darabokkal variálunk, illetve az egyes lemezekel ötletszerűen megforgatjuk. így a világos színű lemezek a sötétebb különféle árnyalataival vannak keverve. Ilyen fajta fedést készítettünk Nagyvázsonyiján, Sümegen, Kőszegen stb. Használjuk héjazati anyagként a zsindelyt is. Szerephez természetesen főleg hasonló anyagú fedések javításá247. kép. Kisapáti. Szent kereszt-kápolna, helyreállítás közben