Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)
Kollár Gyula – Ágostházi László: A műemléki kivitelezés kérdései
jelentenek, vagy pedig az olyan jellegű boltozati munkák, ahol megrokkant szerkezetet kell teherbíró módon, megbízhatóan helyreállítani. Mindezeket a munkákat azonban jobb kőműveseink a szükséges műszaki segítség megadása mellett szakszerűen meg tudják oldani. Ugyancsak említést kell lennünk a vasbeton munkákról is, amelyeket színién kőműveseink végeznek (d, mégpedig olyan esetben is minőségileg megfelelően, mint a diósgyőri vár saroktornyának vasbeton csigalépcsője. Akár új falat építünk, akár régit konzerválunk, a vakolás, felületképzés jelentős munkafolyamai. Ez ugyanis — szakszerűen készítve — az épület számára hatékony védelmet jelent az időjárás behatásai ellen. Mai elveinknek megfelelően a kőfalazatokat általában nyersen hagyjuk. Ez bizonyos mértékig hátrányt jelent, mivel így nagyobi) a falazat kifagyásának veszélye. A nyersen maradó kőfelületeket hézagolni szoktuk. Ez még szakszerű munka esetén is állandó karbantartási kíván. M indenesetre fon1 os, hogy a hézagolás előt 1 a kövek közül a habarcsot jó erősen kikaparjuk , a felülelet kellően előnedvesítsük, s hézagolás után is néhány napig nedvesen tartsuk. A hézagoló habarcs összetételére általánosságban lehet csak receptet adni. Az összetétel ugyanis minden esetben az adalékanyag szemszerkezetétől, összetételétől függ. Általános szabályként mint előbb -itt is a mészdúsabb habarcs alkalmazását (kb. 0,40—0,45 m 3 mész/hab. m 3 ), és legfeljebb a 75 -100 kg 400-as cement/m 3 javítást ajánlhatjuk. A vakolási munkáknál is arra kell törekednünk, hogy az esetleg megmaradt régivel megegyező új vakolatot hordjuk fel. Ez vonatkozik a szemszerkezetre, összetételre, felhordás technológiájára is. Ezért mindezekéi a meglevő nyomok alapján alaposan tanulmányozni kell (már csak ezért is szükséges a korábban említett vakolat-körülfogás). A klasszicizmus kora előtt készült vakolatoknál nem találunk merev, sík felületeket, a vakolatot nem alappontok és alapsávok felhordásával, azokhoz igazodva készítették. Nem használlak nagy símítót a felület megdolgozására, és általában egy rétegben hordták lel a teljes, kívánt vakolat vastagságot. Az ilyen jellegű munka enyhén hullámos, lágy, az alapsíkot követő felületet eredményezett. Ez1 a megoldást mi is követjük középkori épületek helyreállításánál, mind a belsőfalfelületeken, mind a homlokzatokon (sárospataki vár, kisapáti kápolna, soproni gótikus zsinagóga stb.). Cseh példákon tanulva, újabban a középkori belső terek helyreállításánál a mészdús anyagú és vassímítóval megdolgozott felületű vakolatokat is alkalmazzuk. Ez a módszer nagyon kellemes megjelenésű, enyhén hullámos, tompán fényes felületet eredményez. A korábban említett, megőrzésre szánt vakolatrészekhez úgy csal lakozunk az új vakolattal, hogy a kettő között néhány millimél er síkbeli differencia legyen. Ezzel, az előzetes vakolatkörülfogás után, a szükséges injeklálás szakszerű elvégzése mellel 1, 240. kép. Diósgyőr. Vár. délkeleti torony csigalépcsője 241. kép. Nagyvázsony. Kinizsi-vár, falazat hézagolása előt t
