Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Dercsényi Dezső: Tíz év magyar műemlékvédelme

Magyarországon a 13/1949. tvr. értelmében, még inkább a magyar gazdaságpolil ika szellemében a műemléki hitelek elsősorban a tulajdonosoknál, használóknál jelentkeznek. Kétségleien, hogy az első megoldás nagyobb feladatot és nem is kimondottan műemléki feladatul ró a szervezetre, amely et ennek megfelelően kelleti kifejleszteni. Bizonyos torzulás is jelentkezik ily módon, hiszen a műemléki épületek helyreállítására, tatarozására fordított összegek jelentékeny része a használók, a funkció kívánalmainak kielégítésél szolgálják, még ha nem is lehet szétválasztani, hogy pl. egy műemléki lakóház födémcseréjéből mi a szorosan műemléki feladat. Kétségtelen, hogy minden lakóház felújításakor szükségszerűen végrehajtott építkezések csak közvetve szolgálják a műemléki céll, vagyis azt az elvet, hogy az „élő" műemlékekel mai életünk szerves részeként fogjuk fel. Előre kellett ezt a pár meggondolást bocsátani, meri az alább közöli kimutatás a másik végletre torzítja a képet. Itt csak a központi műemléki hitelek fejlődéséről adhatunk számot, amelyben a használók, a tulajdonosok által ráfordított összegek természetszerűen nem jelentkeznek. Összeállítás a műemléki hitelek és létszám, alakulásáról 1948—1951 Évi hitel Léts/.ám (felújítás) szám 1 n l é z m & il y 1948 :i:io (Kid 12 Műemlékek Orsz. Bizottsága 1949 :5<>o ()(»() 13 Műemlékek Ors/.. Bizottsága 1950 300 (Kid 7 Múzeumok és Műemlékek Orsz Központja 1951 :!( KI oi H i 12 Múzeumok és Műemlékek Orsz Központja 1952 300 ooo 13 Múzeumok és Műemlékek Orsz Központja 1953 loo ooo 13 Kpítészeti Tanács 1954 1 000 000 16 Orsz. Építésügyi Hivatal 1955 1 700 000 11+7 Várgondnokság 1956 3 000 000 14 ; s Várgondní > ksá g l'.'.M 4 200 ooo 4 S Orsz. Műemléki Felügyelőség L95S 10 000 ooo 5!) Orsz. Műemléki Felügyelőség 1959 21 500 oiio OS Orsz. Műemléki Felügyelőség A hiielek fejlődése mellel 1 mini magyarázat nagyon jellegzetesen jelentkezik a szervezet alakulása és létszáma is. (Az 1955—56. években kimutatott + létszám a Várgondnokság, vezetés, pénzügyi stb. apparátusának létszáma, mely természetesen a Műemléki C'soporl munkájában is résztvett.) Az 1959. évi hitel már az új árszinten szerepel. A központi hitelek fejlődése 1957-től valóban jelentős, és módol ad arra, hogy nemcsak a szorosanvett tulajdonos nélküli „holt" műemlékeket, hanem a pillanatnyilag nem használt, de beruházásaink megvalósítása érdekében jól felhasználható épületek (kastélyok) és az egyházi épületek helyreállítását is támogassuk. Ez utóbbi célra a Művelődésügyi Minisztérium 1958-ban 1 milliót bocsa toll a Felügyelőség rendelkezésére. 6. kép. Karcag. Szélmalom, helyreállítás előtt Egészen más képet kapunk, ha a főváros műemléki hiteleit vesszük vizsgálat alá, amely az alábbi fejlődést mulatja (1958): Lakóépületek felújítására 18 millió Egyházi épületek felújítására 7 ,, Romok stb. tatarozására 3 ,, A két kimutatás közti, elsősorban nagyságrendi eltérés két pontban jelentkezik. A fővárosi hiteleknél a lakóház tatarozások és az ellenforradalom alatt megsérüli egyházi épüld ek helyreállítására biztosítót 1 külön összeg jelentkezik döntő módon. A műemléki hitelek alakulásában az 1953-ban megindított lakóház felújítási munka igen nagy jelentőségű. Bár a felújítási összegek felhasználásánál a műemléki szervezetnek közvetlen irányítási joga nincs, legt öbb tanácsunk megéri et 1 e, hogy a műemléki lakóházak felújítása nem elhanyagolható feladat, s ezekkel igen jelentős városképjavításokai lehet elérni. Utalok itt a székesfehérvári belváros, a váci Március 15. tér s nem utolsósorban a sori a1 arozásszerűen végrehajt otl veszprémi várnegyed helyreállítására. Ebben a vonatkozásban a budai várnegyed újabban oly örvendetesen meggyorsull helyreállítása a követendő példa, mert a műemléki épületek tatarozása alig hároméves időtartam alatt megszüntet i a Főváros legsúlyosabb műemléki kárait, egységes műemléki területet egységes elgondolás alapján helyez jókarba. 2 Miiyyaf Műemlékvédőiéi