Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Horler Miklós – Komárik Dénes: A főváros műemlékvédelme

211. kép. Budapest. VII. ker. Majakovszkij u. 9. Klasszicista lakóház hézagok beépítése milyen eszközökkel töriénjék. A korábbi felfogás, amelynek első kísérletei egybeestek az 50-es évek elején indult építészeti stílustörekvésekkel — bizonyos mértékig ezek szellemében is, olyan megoldásokat keresett, amelyek határozott stílusjelleget kerülő, de lényegében mégis a régi épületek szerkezeti és formajellegéből kiinduló semleges homlokzatokat eredményeztek. Az ebben ?• szellemben tervezett és megvalósult épületek azonban egyre inkább sematikussá és jellegtelenné váltak, s minden egyéni karaktert és. ízt nélkülöző homlokzataikkal végül is önmagukat ismételték. Epp ezért a Fővárosi Tanács — felismerve az ebben rejlő hibákat és veszélyeket — az új épületek tervezésénél a megmerevedő irányzat felfrissítését kezdeményezte. Olyan álláspontot alakított ki, amely a mai igények számára, mai szerkezetekkel épülő épületek mai voltát őszintébben kívánja kifejezni, s a tervezői fantáziának és formaalkotó készségnek szabadabb teret nyit, természetesen alapvetően szem előtt tartva a Várnegyed történelmileg kialakult karakterét s hagyományait, A Várnegyed helyreállítása mellett a Főváros az (dmólt tíz év során foglalkozott más olyan városrészek városépítészeti kérdéseivel is, amelyek történelmi múltjuknál fogva műemléki értékeket rejtenek magukban. így városrendezési tervek készültek a Víziváros, a nyugati Várlejtő, a Tabán, a Belváros, valamint Óbuda területére, amelyek készítése során a korszerű műemlékvédelmi szemléletnek megfelelő megoldásokat kerestek a megmaradt műemléképületeknek és műemléki együtteseknek a fejlődő város szerkezetébe való szerves beillesztésérc. A Vár helyreállítási problémái mellett a főváros legsúlyosabb műemléki problémája a pesti Vigadó sorsának rendezése. A második világháború folyamán a romantikus építészet e kiemelkedő alkotása rendkívül súlyos sérüléseket szenvedet t és részben teljesen kiégett. Az 1946-ban elvégzett romtalanítás után ideiglenes állagmegóvási munkákat végeztek rajta, azonban mivel lefedése nem történt meg, a még megmaradt belső architektúrájának nagy része tovább pusztult, Helyreállításával kapcsolatban már korán olyan elgondolás született meg, hogy a műemlékileg legértékesebb részek megtartásával és restaurálásával, az épületben korszerű hangversenyterem nyerjen elhelyezést. Erre vonatkozóan először zártkörű megbízás alapján készültek tervezetek, majd ezek bírálata 212. kép. Budapest, I. ker. Batthvánv 1er 4. Lakóház 213. kép. Budapest. I. ker. Fő u. 20. Copf-stílusú rokokó homlokzattal' lakóház, középkori részletekkel.