Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Horler Miklós – Komárik Dénes: A főváros műemlékvédelme

vétlenül, vagy közvetve szerepet játszó szervekkel, s megszűnik a már említett viszonylagos elszigeteltség. Másik előnye ennek a megoldásnak, hogy a Fővárosi Tanács apparátusa, főleg a kerületi tanácsok építési osztályai révén, bekapcsolótlik a műemléki hatóság munkájába, ami közvetett létszámnövekedést jelent a műemlékvédelem szolgálatában — nem beszélve az intézményes ellenőrzés eddiginél sokkal hatékonyabb voltáról. Ezenkívül és nem utolsósorban a főváros külön műemléki hitelt is biztosít községi háztartásán belül. Döntő lépés a megoldás felé 1956 elején következett be, amikor Budapest Főépítésze az osztály programjába hivatalosan beiktatta a műemlékvédelmet is, és arra önálló előadót állított be. Az országos műemléki főhatóság helyeselte a főváros kezdeményezését, és hozzájárult ahhoz, hogy a tanács önállóan intézze műemlékvédelmének ügyeit, ha arra megfelelő apparátust tud felállítani. Egyévi előkészítő és szervező munka után, 1957 második felében végrehajtó bizottsági határozat bízta meg a Fővárosi Tanács Városrendezési és Építészeti Osztályát a főváros műemlékvédelmének elvi irányításával és az azzal kapcsolatos hatósági leendők ellátásával (Fővárosi Műemlék Felügyelőség). Elrendelte, hogy 1958. évtől kezdve a főváros költségvetésében műemlékvédelmi célokra, külön hitelkeretet kell biztosítani. A Házkezelési Igazgatóság keretében külön Műemléki Osztályt állított fel a végrehajtó bizottság, amelynek szakmai felügyeletét a Fővárosi Műemlék Felügyelőség látja el. Ennek feladata, hogy biztosítsa a főváros tulajdonában levő műemléképületek egységes irányítás mellett történő szakszerű kezelését, a helyreállításuk lebonyolításával járó beruházási teendők ellátását és programszerű megszervezését. Ugyanez a határozat utasította az Építési Igazgatóságot is, hogy a felügyelete alá tartozó kivitelező vállalatokból műemléki helyreállító részleget állítson fel. Ez utóbbi, sajnos mind a mai napig nem lörtént meg. A tervezés terén annyi változás állott be, hogy néhány éve a Városépítési Tervező Vállalat műemléki csoportja is foglalkozik fővárosi műemlékek helyreállításával. (Korábban a vidéki helyreállítások tervezési munkáját végezte.) A korábban említett két tervező iroda közül az egyik, a Budapest i Városépítési Tervező Vállalat, felügyeleti szervén, a Fővárosi Tanács Városrendezési és Építészeti Osztályán keresztül szorosabb kapcsolatba került a Fővárosi Műemlék Felügyelőséggel. Hasonló a helyzet a Fővárosi Tanács Népművelési Osztályának felügyelete alatt működő Fővárosi Történeti Múzeummal is. Ezek voltak a keretek, amelyek közt a főváros műemléki munkái az elmúlt tíz évben megvalósultak. E tíz év műemléki munkák szempontjából három korszakra osztható : 202. kép. Budapest. A budai várfal holyreállított szakasza 203. kép. Budapest. I. ker. Fortuna u. 14. sz. Barokk lakóház kapualja, középkori maradványokkal 204. kép. Budapest, I. ker. Tárnok u. 14. helyreállít ott homlokzat