Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Dercsényi Dezső: Tíz év magyar műemlékvédelme

4. kép. Sümeg. A vár helyreállított külső kaputornya válása stb. mint speciális feladat elválik a szorosanvett építőipari vállalati munkától. A felügyelőség várberuházási feladatait alkotó Várcsoportja és a pénzügyi feladatokat ellátó osztálya egészíti ki az Országos Műemléki Felüg}

r

előség szervezetét, Mindkét műemléki felügyelőség hatósági feladatait az elsőfokú építésügyi hatóságokon keresztül gyakorolja. A 13/1949. tvr. 18. §-a előírja a műemléki halóság véleményének kötelező kikérését, amennyiben műemlékkel kapcsolatos hatósági engedély kiadásáról van szó. Ugyanezt az elvet hangsúlyozza a 63/1957. EM miniszteri utasítás is, és az elsőfokú építésügyi hatósági engedélybe be kell foglalni a műemléki szakhatóság álláspontját. A korszerű műemlékvédelem azonban nem elégedhet meg tiltó rendelkezésekkel, pozitív módon kell beleavatkoznia egyes emlékek megvédésébe. Ilyen irányú feladatokat is az építésügyi hatóságon keresztül van módjában a műemléki szakhatóságoknak elrendelni, végrehajtatni. A magyar műemlékvédelem fentebb elemzett fejlődése törvényhozási síkon és építési szabályzat vonatkozásaiban is további intézkedéseket követelt. Ez az építésügyi törvényben s az ezt kiegészítő Országos Építésügyi Szabályzatban nyer kodifikálást. Említettem,hogy az építésügyi törvénytervezet a 13/1949. tvr.-t lényegében érvényben hagyja, inkább továbbfejleszti. Elsősorban a műemléki kategóriák pontosabb szét választására van szükség, hogy ezzel a védelem fokozatait élesebben körül lehessen határolni. A 13-as tvr. lényegében csak egy kategóriát, a műemléket és annak környezetét ismeri. A külföldi és az elmúlt tíz esztendő alatt a hazai gyakorlat több lépcsőre osztotta a védelem tárgyát és módját. Az egyes fogalmak részletes meghatározását az Országos Építésügyi Szabályzat megfelelő fejezete tartalmazza. A műemlékké nyilvánított objektumok képviselik a védelem első kategóriáját. Magát a műemlékké nyilvánítást a törvény az Építésügyi és Művelődésügyi miniszter együttes feladatává teszi. A műemlékké nyilvánított epületet feltétlenül fenntartandónak tartjuk, ami a fentebb érintot 1 városrendezési tervekkel kapcsolatban mint befoglalandó adottság jelentkezik. Az építmények műemlékjellegűvé nyilvánítása az építésügyi miniszter hatásköre és meghatározásában alapvető eltérése, hogy fenntartása a gazdaságosság és a rendezési tervekbe illesztés határáig kötelező. Lényegében tehát a műemlékjellegű épületekről a rendezési tervek készítése során történik döntés. Az alább ismertetendő városképi és műemléki vizsgálatok során vált szükségessé olyan épületek védelme, amelyek nem történeti vagy művészeti, hanem városképi jelentőségűek. Döntő kritériuma az előbbiekkel szemben, hogy ezt a városképben