Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Szakál Ernő: Kő- és faszobrászati helyreállítások

iagos elvégzései, megfelelő részleg felállításával. Az Országos Műemléki Felügyelőség így megalakult kőszobrász csoportjának munkaprogramjába tartozik a műemlékek bizonyos kőfaragó és kőszobrász, valamint stukkó munkáinak szakvizsgálata, tanulmányozása és elvégzése, továbbá az e tárgykörhöz tartozó dokumentációk és rekonstrukciók elkészítése. A csoport ilyen munkái az országos helyreállításoknak csak egy részét képezik. Az elvégzett munkáknál a kőszobrászati helyreállítások ritkán függetlenek a kőfaragómunkáktól, architektonikus faragványok helyreállításától, azért ezekre is kitérünk. Az O. M. F. házilagosan elvégzett kőszobrászati munkáinak felsorolásával azonban az elvégzett munkák lényegét nem ismernők meg. Kívánatosabb a helyreállítások alapjának és gyakorlati tapasztalatainak ismertetése, utalásokkal a végzett munkálatokra. A műemlékek kőszobrászati munkáinak több közös tényezőjéből elsőnek a szakvizsgálatot kell vennünk, a feltárások és tisztítások munkájával. Ezekhez a teendőkhöz kapcsolódnak a kiegészítések, eset leg új faragványok készítésének feltételei és módjai, továbbá egyes faragványcsoportok rendezésének és rekonstrukcióinak feladatai. A csoport kőszobrászati, kőfaragó és stukkó munkáit, rendezéseit és rekonstrukcióit eszerint ismertetjük. A szakvizsgálatok mindazon tényezőkre kiterjednek, amelyek e munkák szakszerűségéhez szükségesek. Megvizsgáljuk tárgyunk anyagát és állékonyságát, megfigyeljük a faragás technikáját és a stiláris jegyeket, s feljegyezzük mindazt, ami megfigyeléseink alapján rögzíthető. Az anyag vizsgálatakor megállapítjuk a felhasznált kő anyagát, összeépítettség esetében az elhelyező habarcsot és annak összetételét. Anyagvizsgálatunk általában csak makroszkopikus és segédeszközünk minimális. A hígított sósav, víz, megfelelő kaparószerszám, kalapács és véső a mélyebb rétegek vizsgálatára szolgálnak. Ugyanakkor megfigyeljük a faragás, a felületkezelés technikáját, mert a balták, vésők nyomaiból a megdolgozó szerszámokra, munkafolyamatokra következtethetünk vissza. Megállapításaink, amellett hogy korhatározók lehetnek, egyéb adatokat is nyújthatnak, különösen akkor, hogyha az eredeti felületek jelekkel, bekarcolásokkal újabb adatokat is közölnek velünk. A kőfaragójelek adatokat szolgáltathatnak egyes építmények közötti összefüggésekre, építési periódusokra, műhelyszervezetekre és egyes mesterekre vagy segédekre. Az elhelyezőjelek és a rendszerint fekvőhézagon levő szerkesztések bekarcolásai sok esetben a rekonstrukciós munka biztonságát növelik konkrét adatokkal. Az utóbbiakra számos és jellegzetes példát találtunk Visegrádon, a jelekre vonatkozóan pedig a bélapátfalvai románkori 164. kép. Győr. Szent Mihály-szobor helyreállítás előtt