Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Vargha László – Cseh István – Tóth János: Népi és ipari műemlékek védelme

Al ap r a j z 1Ü2. kép. Erdőhorváti. Borsod-Abaúj-Zemplén m. Hatház utca 231. sz. ház (vázlat) Az ÉM Város- és Községrendezési Főosztálya ki is dolgozott egy rendelettervezetet a műemléki jelentőségű területek védelméről, amellyel biztosítja minden változtatásnak a környezetbe való beilleszkedését. Hasonló védelmet igényel az Őrség legszebb szeres települése, S zalai o, amelyben megáll az egyetlen magyarországi emeletes gazdasági épület („kastél"), s amelyben néhány kerített ház, az elmúlt századok félszila j állattartásának sajátos építészeti hagyatéka még fennmaradt. Szalafő szereiben a népi faépítészét értékes példái tanulmányozhatók. A hagyományok erejét jelképezi az 50 évvel ezelőtt leégett és újjáépült Hollókő, amely az északi magyar-palóc építési kultúra magas szintjéről tanúskodik. Hollókő védelmét is biztosítani kell. Ugyanilyen védelmet igényelnek a sajátos ősi, kettős beltelkű településsel, Átánnyal együtt a fertő vidéki utcai előtornácos fűrészfogas és fésűs házsorok is, amelyek a népi faluépítőművesség értékes példái. A rendelettervezet szerint a védetté nyilvánítás után a műemléki jelentőségű területek részletes rendezési tervét el kell készíteni. A műemléki felügyelet hozzájárulása nélkül a védett területen belül semmiféle építészeti vagy kertészeti átalakítást végrehajtani nem szabad. A műemlékvédelem jelentős eredménye, hogy Mezőkövesd, a matyó települések központja, a település népi és műemléki szempontból jelentős települési részeinek védetté nyilvánítását kérte. A budapesti és vidéki szabadtéri múzeumok kérdése is újra felvetődött, A tervek szerint a budapesti országos szabadtéri múzeumban az ország nagytájainak skansenje épül fel. A vidéki szabadtéri múzeumok vagy a múzeumok kertjében, vagy a védett műemléki jelentőségű területeken létesülnének. A helyi múzeum céljára a védett népi településekben azt az épületet kell kijelölni, amelyik a tájegység építészeti hagyományait legjobban megőrizte, így Szalafőn, a Vas megyei Őrség legszebb településében, a Pityerszeren két kerített ház is alkalmas erre a célra, Ugyanitt áll az utolsó magyar emeletes borona „kastél", amelynek állagvédelmét az Országos Műemléki Felügyelőség ezidén biztosítja. (Társát, a göcseji kustánszegi emeletes „kastélt" 1957-ben bontották le.) A háború az utolsó matyó üstökös házat, a matyó nép építészetének e sajátos ősi alakját is elpusztította. A műemlékvédelem az üstököt a meglevő felmérési rajzok alapján majd rekonstruálja, s erre a célra az utolsó üstökös ház szomszédságában levő régi házat használja fel, amelyet üstökétől az elmúlt évtizedekben fosztottak meg. A hajómalmok (roncsok) ezidei felkutatása a skansenkérdés egyik központi kérdésévé tette a vízimúzeum felállítását. Az 1954. évi nagy árvíz súlyos pusztítást okozott a hajómalmok között. A maradványok részben víz alatt, részben vízben vagy szárazon állanak. Őrzés híján belső berendezési tárgyaik el-eltűnnek, és alig van már köztük olyan, amelyiknek a belső berendezése még ép. Megmentésük csak az esetben lehetséges, ha vízi múzeum céljait szolgálják. Úgy látszik, hogy hosszú vajúdás után a közeljövőben ez a kérdés is megoldást nyer. Az idei kutatások során az 1958. évi kutatási terület hézagait a néprajzosok és településtörténészek bevonásával ki kell tölteni és dönteni kell a szélmalmok sorsáról, úgyszintén a települések mű-