Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Vargha László – Cseh István – Tóth János: Népi és ipari műemlékek védelme

160. kép. Teklafalu. Baranya m. Fő u. 104. sz. ház szentmihályi 120. sz. házat és a szigligeti Jankó-féle présházat, e lebontott népi építé­szeti remekműveket az eszmei enyészettől a fel­mérés mentette meg.) Az Országos Műemléki Felügyelőségen meg is alakult egy felmérőcsoport, amelynek tagjai előre megállapított program sze­rint mérik fel azokat a jelentős népi műemlé­Kemtnca oldalnézet* Kemence a/apraj'ro 161. kép. Erdőhorváti. Borsod-Abaúj-Zemplén m. Hatház u. 231. sz. há? keket, amelyeknél a bontási szándék már megál­lapítható. Tisztázódott a felmérés minőségének kérdése is. Vannak népi műemlékek, amelyek elsőrendű fon­tosságúak. Ezekről pontos műszaki felmérést kell készíteni, olyan felmérést, amelynek alapján az épületet újra fel lehet építeni. Vannak viszont olyanok, amelyeknek vázlatos felrajzolása, ill. fel­mérése is elégséges, csupán egyes szerkezeti rész­letük (tüzelőberendezés, ajtó, ablak stb.) pontos felmérése szükséges. Ez a megkülönböztetés meg­gyorsítja a felmérési munkát. A népi műemlék állagvédelme kérdéses, ha tulajdonosa nem hajlandó olyan mértékű tata­rozásra, mint amilyent a műemlék megérdemel, és megkíván. Ilyenkor az ingatlan kisajátítása válik szükségessé abban az esetben, ha az épü­letet helyi múzeum céljaira fel lehet használni, esetleg más célra hasznosítani, vagy a műem­léki sérelem nélkül korszerűsíteni. Fia egyik megoldás sem lehetséges, az épületet fel kell mérni, hogy a műemléki védelem alól mentesít­hető legyen. A gősfai értékes, színes faormú házat pl. 1958-ban bontották le. Szép, színes festett faorma a Göcseji Múzeum lépcsőházát díszíti. Az épület áradásos területen állott. Az ármentesítés túlzott költségeit semmi módon nem lehetett biztosítani, s így a felmért épület bontási engedélyének ki­adásához az EM hozzájárult. A falukutatások során kitűnt, hogy a népi mű­emlékek egyes településekben oly nagy számban és oly szép környezetben fordulnak elő, hogy a tele­pülést, vagy annak egy részét különleges védelem­ben kell részesíteni. Ilyen jelentős település a Bala­ton partján Tihanyon kívül Szigliget község. Mindkettőben a település rendkívül szerencsésen illeszkedik a tájképi szépségekben bővelkedő tájba. Ugyanezt találták a kutatók Petőmihályfa szőlő­hegyén és a hangulatos czáki gesztenyésben is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom