Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Ifj. Dümmerling Ödön – Détshy Mihály – Császár László – Kuthy Sándor: Egyházi műemlékek helyreállítása

119. kép. Kópháza. Rk. plébániatemplom. Helyreállítót t homlokzat 120. kép. Vál. Rk. tomplom. Helyreállítói t homlokzat A k 1 a s z i c i s 1 a sí ílusú egyházi épületek közül a következőket említjük : A baracskai (Fejér megye) ref. templom harci események következtében 1945 februárjában nemcsak sérült, hanem ki is égett, úgyhogy puszta falai éveken keresztül csupaszon meredtek az ég felé. A templom jól sikerült helyreállítására 1957ben került sor. Esztergomban a székesegyháznál korábban megtörtént az előcsarnok hiányzó oszlopának pótlása. A kupola három belövéses sérülésének javítása, a kupola- és hajótető-fedések megújítása dr. Csonka Pál tervei szerint készült. A kupoladob javítására 1956-ban került sor. Az északi homlokzaton 1958-ban készítettek tatarozás jellegű helyreállításokat. A debreceni (Hajdú-megye) református Nagytemplom helyreállítása, egyik legjelentősebb klaszszicistakori emlékünket állította vissza eredeti állapotába, miután a háborús pusztítások a teljes fedélszék megsemmisülésével jártak. A munkák lényege az új fedélszék, tetőfedés, valamint a homlokzatok javítása, tatarozása tulajdonképpen 1949-ig már befejeződött. A tósokberéndi (Veszprém megye) rk. templom tetőzetét 1956-ban állították helyre, amelyhez Felügyelőségünk anyag biztosításával járult hozzá. A nagyszabású váli (Fejér megye) rk. templom háborús-sérüll előcsarnokát 1956-ban állították helyre, amelyhez Felügyelőségünk ugyancsak anyagot biztosított. A veszprémi (Veszprém megye) piarista templom homlokzathelyreállítása Vákár Tibor tervei szerint 1957-ben történt. R o m a n t i k u s templomaink közül Sopronban a Handler -József által 1857-ben tervezett egykori orsolyita-templom belsejét múlt századi építészeti jellegének megfelelően 1957—58-ban állították helyre. Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy az utolsó tíz évben egyházi műemlékeinken végzett jelentős mértékű munka elsősorban a háborús sérülések eltüntetését célozta, és tatarozási jellegű volt. E tevékenység során azonban számos eddig ismeretlen művészeti érték is napvilágra került, mely nagymértékben gazdagította főként középkori építészetünkre vonatkozó tudásunkat. A szép eredmények mellett még kétségtelenül sok súlyos problémával kell megküzdenünk ahhoz, hogy egyházi műemlékeink országos szinten kielégítő állapotba jussanak. Ehhez az egyre növekvő állami támogatás mellett a társadalom és a helyi hatóságok hathatós támogatása is szükséges. iff. Dümmerling Ödön, Détshy Mihály, Császár László, Kuthy Sándor