Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)

Ifj. Dümmerling Ödön – Détshy Mihály – Császár László – Kuthy Sándor: Egyházi műemlékek helyreállítása

EC Y HÁZI M Ü E M LÉ KEK 11 E LY \\ E A

1 b ÍTÁ S A SO. kép. Bélapátfalva. Volt ciszterci tomplom. Homlokzat Hazai műcmlékállományunknak igen becses részéi egyházi rendeltetésű épületek alkotják. Ezért az egyházi műemlékek megóvása az elmúlt tíz évnek, de előreláthatólag az elkövetkezendő éveknek is egyik fontos műemléki feladata. A második világháborúban az egyházi műemlékekel viszonylag sok károsodás érte. A templomok tornyai, mini egy-egy vidék egyedüli kiemelkedő pontjai, többnyire katonai megfigyelő helyül szolgáltak, és ezérl mindenkor a hadviselők célpontját képezlek. Nem egy templomunk ezen felül a vissza vonuló fasiszták osztóién pusztításának lőtt áldozatává, így pl. felrobbantották a Heves megyei Maklár és Kerecsend községek fVllner Jakab-tervezte copf-templomait. A legsúlyosabb háborús károlyit a kormányzati szervek és a hívek siettek közvetlenül a felszabadulás után helyreállítani, s ennek köszönhető, hogy egy sor templomunk, köztük mint legjelentősebbek és legsérültebbek a debreceni református Nagytemplom és a szombathelyi székesegyház restaurálásai már a műemléki törvény megjelenésekor nagyrészt befejeződlek. A kevésbé vagy egyáltalán nem sérült, de a háború évei alatt gazdasági okokból már elhanyagolt templomok további lassú romlásához vezetett a tulajdonos egyházak új vagyoni helyzete. Az addigi nagyrészt bőséges egyházi jövedelmekből vagy kegyúri támogatásiad könnyűszerrel fedezhető karbantartás és helyreállítás költsége most a már nagylelkű állami támogatás mellett is jórészt a hívekre hárult, ennek tudatosodása azonban természetesen hosszabb időt vett igénybe, s ez 7 Magyar Műonilckvcilelcin