Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Koppány Tibor: Művészek és mesterek a Batthány-család 16-17. századi építkezésein

indás és kagylómotívumos stukkói neki tulajdoníthatók. (Piker, Johann Babtist: Topographia magni regni Hungáriáé. Viennae, 1750. 110. - idézi: Garas 1953. 50., 153., 82. jegyzet; képét közli: Frey, Dagobert: Das Burgenland. Wien, 1928, 71.) Azonos nevű comoi művész 1690-től szerepel Ausztriában, ahol ekkor a pöllaui apátságban, Pöllauberg plébániatemplomában, 1695-ben - amikor megnősült letelepedett Ausztriában - az admonti kolostorban, 1699-től a grazi dómban, 1700-ban az altenbergí kastélyban és 1702-től a grazi minorita kolostorban maradtak freskói (Thieme - Becker XXXIII. 1929. 519.; Brucher, Günther: Die Fresken Antonio Madernis im Grazer Minoritensaal. = Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege, 24. 1970. 32-46.) MADERNO, Pietro Magno, másutt Maino vagy Marno, A ticinoi Bissoneből származó bécsi udvari szobrász 1649. szeptember 13-án kelt és 50 forint felvételéről szóló számlája maradt a Batthyány-levéltár vegyes számadásaiban, amelyet meg nem nevezett munkáért kapott. (Batthyány-lt. P. 1334. 17. cs., f. 668.) Magyarországon ezt megelőzően a pozsonyi vár 1635 és 1649 közötti átépítésén vett részt, (Kemény 1933, 18. Marno néven; Menclová 1936.; Garas 1975. 210. és 19. jegyzet) 1646 és 1650 között Pálffy István és Pál megbízásából a pozsonyi kerti palotában és Vöröskő várában dolgozott (Fidler 1994. 218. és 88. jegyzet; Schumacher 1991. 193-202.; Fidler 1996. 234.) Bécsben III. Ferdinánd királynak és az udvari főnemességnek már korábban is dolgozott, amiért 1649 ben nemességet kapott. (Thieme - Becker XXIII. 1929. 532.; Aggházy 1965. 107,; Garas 1975. 210.) 1651-ben Draskovich György győri püspök epitáfiumának faragására szerződött Bécsben Szelepcsényi György érsekkel, (Acta Jes. Irreg. Coll. Sopron. Fasc. 2.,f. 47.) MANNASSER, David. Grazi rézmetsző 1653-1654-ből származó leveleiben meg nem nevezett feladatairól írt, (Batthyány-lt. Miss. 54.860., 54.861.) Feltételezhetően ő lehetett Batthyány I. Ádám elhunyt felesége, Formentini Auróra „Castrum doloris"-át ábrázoló metszet szerzője. MARTHYN, Christoph. Kőműves 1599 és 1601 között a Rohoncon működött kőművesek névsorában szerepel. (MKI, Joanelli) MAUTHNER, Hans. Fehringi kőművesmester 1689-ben Dobra várában dolgozott Batthyány II. Ádámnak és ugyanabban az évben Fürstenfeldben is előfordult. (Kohlbach 1961. 125.) MARX, puskaműves Az 1649. október 7-én Szalónakon készült memóriáiéban szerepel azzal a megjegyzéssel, hogy legényének már két éve nem fizettek, (Batthyány-lt, P. 1322, 26, cs., f. 213.). MAVELLE, Cristoph. kőműves 1611 -ben Batthyány Ferenchez írott levele szerint Rohoncon dolgozott. (Batthyány-lt. Miss. 30.681.) Ugyanabban az évben először a németújvári várban, szeptembertől pedig a körmendi kastély építésén fordult elő (Batthyány-lt. Miss. 7.247., 7.250.). Feltételezhetően a gleisdoríi Thomas Weiss építőmester emberei közé tartozott. (Koppány 1986. 35.; Koppány 1988. 472. - Christoph néven) MERICZ, Rudolph. Grazi kőműves 1630-ban említik a Batthyány iratok. (Aggházy 1967. 322.) Mészégető, dobrai Az 1630-as évek közepén a Poppel Éva által Dobra várában folytatott építkezés számára dolgozott. [Kincses 1993. 19.) Mészégető, németújvári 1694-ben szerepel a vár mesteremberei között. (Batthyány-lt. P. 1322. 37. cs., 366/a kötet, f, 230-233.) Mészégető, rohonci 1599 és 1601 között fizettek neki több alkalommal. (MKI, Joanelli) Mészégető, sámfalví 1576-ban uradalmi mesterként tartozott a falu lakosságához, 1599ben ő vagy utódja Szalónakon égetett meszet a vár építéséhez. (Zimányi 1968, 184.; MKI, Joanelli) Mészégető, szalónaki 1648- ban szerepel először uradalmi mester (Zimányi 1968. 297.) és 1693-Pan is említenek egyet. (Batthyány-lt. P. 1322. 37. cs., 366/a. kötet, f. 98-99.) Mészégető, szentgrótí 1617-ben Németújváron dolgozott. (Batthyány-lt. Miss. 7.374.) Mihály, ferences fráter 1649- ben a Wolfgang Resch által festett oltárképek kereteit készítette a helyszínen. (MKI, Iványi) MILLER, Hans Rudolph. Bécsi festőművész 1656 júliusában Bécsben 234 forintot kapott Batthyány I. Ádámtól öt nagy és hét kis képéit. (MKI, Iványi; Garas 1953, 56-57., 138.) Ezt megelőzően 1653-ban Nadasdy Ferenc megrendelésére festette a sárvári vár dísztermének mennyezetképeit, Metszet formájában maradtak meg a vezekényi csatában 1652-ben elesett négy Esterházy nagyszombati temetéséről és castrum dolorísáról készült rajzai, amelyeket Maurítz Lang metszett és Nadasdy Ferenc jelentetett meg nyomtatásban, ugyancsak 1653-ban. (Galavics 1976. 1-40.; Iványi 1983. 287-288.; Szabó Péter: A végtisztesség, Budapest, 1989, 26-150.) További két, metszet formájában maradt művéről maradt adat, az egyik a vezekényi csatát, a másik Esterházy Miklósnak a török feletti győzelméről 1624-ben tartott bécsi diadalmenetét ábrázolta. Esterházy Pál bécsi palotájában volt ezen kívül egy Szent Borbála-képe. (Galavics 1976. 10-11.) MILLER, Paul. Bécsi cserepező mester 1634-1635-ben a rohonci kastély tetőfedéséért fizettek neki (Batthyány-lt. P. 1322. 122. cs., No. 39., f. 4.), 1636. május 8-án és augusztus 11 -én pedig a németújvári vár cserepezésére szerződött. (Uo. 14V„ Koppány 1988. 477.) MINIK, Benedek, Kőműves 1600-1601-ben a rohonci kastélyon dolgozó mesterek között sorolták fel. (MKI, Joanelli) MOJSER, Martin. Bécsi cserepező mester 1625 februárjában elmaradt bérét kérte Batthyány Ferenctől, maga és legényei számára. (Batthyány-lt. Miss. 31.645.) Feltételezhetően az ebben az időben újjáépülő rohonci kastélyon dolgozott. Molnár, nagyszentmihályi 1636- ban ácsmunkával szolgálja az uradalmat. (Zimányi 1968. 237.) 1686-ban is említenek ugyanott hasonló mestert. (Uo.) MORT, Caspar. Pinkafői hámorkovács 1636 és 1638 között több alkalommal fizettek neki Rohoncra készített szerszámokért. (Batthyány-lt. P. 1322. 122. cs. No. 39., f. 4.) 1642-ben a németújvári kolostor építéséhez szükséges lakatosmunkákra szerződött. (Uo. f. 15.; Koppány 1988. 475.) MOSER, Hans. Hartbergi kőfaragó- és kőművesmester 1637- 1639 között 175 forintot kapott több részletben Rohoncon. (Batthyány-lt. P. 1322. 122. cs., No. 38., f. 3.) 1637. február 10-én tételesen felsorolt ajtó- és ablakkeretek, valamint egy oszlop faragására szerződött, 1643-ban pedig egy csigalépcső készítésére. (Uo. 13v., Koppány 1984. 552.; Koppány 1988. 466., 478.)