Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Koppány Tibor: Művészek és mesterek a Batthány-család 16-17. századi építkezésein

képíró (Batthyány-lt. Miss. 13.874.), ós ő lehetett az, aki 1636. március 21-ére elkészítette a várkápolna oltárképét, amelyet akkor fizettek ki neki, (Batthyány-lt, Miss. 13.886.) Az oltárt is ő aranyozta {Garas 1953. 145.) és ő lehet az a neve említése nélküli képíró is, akinek 1636- ban összesen 60 aranyat fizettek. (Garas 1953, 145.) Az időpontok és a felvett összegek alapján esetleg Christian Knerrel azonosítható. (Ld. ott) Képíró 1637- ben meg nem nevezett képekért Batthyány I. Ádám 570 forintot fizetett neki. (Garas 1953. 145.) Képíró 1640-ben Poppel Éva temetésével kapcsolatban 95 forintot kapott. (Garas 1953. 145.) Képíró 1647-ben egy zászló megírásáért kapott 30 forintot. (Garas 1953. 145.) Képíró 1647-ben hosszabb ideig Körmenden dolgozott. Augusztus elején utazott Németújvárra, ahol a horvátok templomának festett oltárképet, (Batthyány-lt. Miss. 15.176.) Képíró 1653-ban Batthyány I. Ádám felesége halotti címereiért és „Castrum doloris"-áért fizet meg nem nevezett képírónak, (MKI, Iványi; Garas 1953. 145.) Johann Michael Tripsíus kőszegi festővel lehetett azonos. Képíró 1653-ban Batthyány a leánya által készíttetett oltárért és Eggenberg hercegnő lányának arcképéért 47 forintot fizetett képírónak, (Garas 1953, 145.) Föltételesen Wolfgang Resch grazi festővel azonosítható. Képíró 1658-ban két tallért fizetett Batthyány I, Ádám képírónak. (Garas 1953. 146.) Képíró 1665-ben Csányi Bernát temetésére halotti zászlót festetett Batthyány II. Kristóf. (MKI, Iványi; Garas 1953. 146.) Képíró 1674-ben ismeretlen művész festi Batthyány Kristóf megbízásából a pinkafői oltárképét. (MKI, Iványi; Garas 1953. 146.) Képíró 1676-ban Szalay István halotti címeréért fizettek neki 12 forintot. (Garas 1953. 146.) Képíró 1693-ban Batthyány II. Ádám ablakok feletti vászon festéséért fizetett neki. (MKI, Iványi; Garas 1953. 147.) Képíró, fráter A németújvári ferences kolostorban dolgozott, ahova 1648-ban érkezett. (Garas 1963. 145.) Folnay Ferenc ferences rendfőnök ezt megelőzően értesítette Batthyány Ádámot, hogy a frátert Pozsonyba rendelte és onnét küldi hamarosan Németújvárra. (Garas 1953. 158., 196. jegyzet) 1649-ben a Pozsonyban tartózkodó Battyányt levélben kérték otthonról, hogy adasson neki pénzt a megbeszélt két nagyméretű képhez szükséges festék vásárlására. (Batthyány-lt. Miss. 33.626.) Képíró, grazi 1647-ben Rohoncról jelentették, hogy 120 forintot kér az órás torony festéséért. (MKI, Iványi) 1649-ben levélben hívták a németújvári vár órás tornyának festésére, (Batthyány-lt, Miss. 22.741.) Képíró, pozsonyi 1649-ben Batthyány Ádám két kép festéséért 15 aranyat fizetett neki Pozsonyban, (MKI, Iványi) Képíró, soproni 1636- ban Batthyány I. Ádám fiát festette le, amiért 3 forintot kapott. (KÖH Kapossy-hagyaték; Garas 1953. 145.) Feltételezhetően ő volt az a képíró is, akinek ugyanabban az évben 50 aranyat küldött Batthyány „kepék Írásaiért", újabb 11 aranyat egy zászló aranyozásáért, 1637- ben pedig 380 tallért „az eö felségek kepei"-ért. (KÖH Kapossy-hagyaték) Képíró, szalónaki 1636- ban Dobrára küldték (Garas 1953. 145.), 1641-ben pedig a számadásokban szerepel a neki fizetett összeg. Ugyanebben az évben Poppel Éva adósságainak jegyzékében szerepel, a neki járó 20 forint, 10 akó bor és 10 köböl gabona árával. (MKI, Iványi; Garas 1953. 145.) Képírók 1610-ben kettőt vártak Németújvárra, valószínűleg Grazból, de nem érkeztek meg, pedig a festéket és lenolajat is megvették nekik. (Batthyány-lt, Miss. 7.288.) Képírók, bécsiek 1637- ben négyen dolgoztak a németújvári várban (Garas 1953. 145.), akik Christian Kner emberei lehettek. KERN, Matheus. Grazi szobrász 1647-1648-ban a németújvári ferences templom főoltárát készítette 550 forintért. (Aggházy 1959. 223.; Aggházy 1967. 326-327.; Galavics 1973. 85.; Koppány 1984. 553.) Grazban született és tanult, munkássága időpontjai alapján azonban semmiképpen sem 1633ban, amint azt feltételezik. (Thieme - Becker XX. 1927. 245.) 1654ben a stájerországi Kapfenberg és a Bruck melletti Lamning templomának főoltárát faragta, valamint Göss kolostorába készített feszületet. 1660-ban a stanzi templom főoltárát készítette és I. Lipót császár grazi koronázási ünnepségeinek volt a dekorátora. Ugyanebben az évben halt meg Bruck an der Muhrban. (Thieme - BeckerXX. 1927. 245.) KÉRY, György. Rohonci udvari képíró Csepregí születésű festő, 1675-ben a lékai templom Szent Györgyfőoltárképét festette, 1682-ben Batthyány II. Kristóf rohonci udvartartásának lajstromában szerepel. (Takáts 1915. I.: 437.) 1685-Pen Batthyány II. Ádám számára Borostyánkővárában képeket javított. 1690ben Francsics Árám halotti zászlaját festette. (Garas 1953. 33., 72., 135.) KHIPFERLE, Bartholomäus. Grazi lakatosmester 1639 és 1641 között erről szóló levelei szerint a németújvári várban dolgozott. (Batthyány-lt. Miss. 26.457-26.465.) A várban épülő új épületek ajtó- és ablakpántjai, zárjai készítésére 1639. április 12-i dátummal kötöttek vele szerződést (Batthyány-lt. P. 1322. 122. cs., f. 14v.) Valószínűleg neki küldték azt az egy szekér rozsot Grazba, amelyet Jobbágy Dániel tiszttartó jelzett dátum nélküli memoriáléjában, és amelyért visszafelé elhozzák „az Pántokat és pleheket", vagyis az ajtózárakat. (Batthyány-lt. P. 1322., 26. cs., f. 443.) KLEIN, Paul. Szalónaki kőműves 1681 -ben Matthias Baum mesternél szabadult. (Prickler 1998. 184.)