Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Clevené Harrach Erzsébet: A városrendezés és városkép alakulása Budapesten 1945-1975 között

külső és belső városképet is alakította. A látvány kellemes az utcán sétálónak és a magasból letekintő lakónak is. A hetvenes évek elején épült meg a Kavicsos köz 2-4 szám alatt a Nyomda- és Textilipari Szakmunkásképző Intézet, "s KELETI PEREMKERÜLETEK: XVI. KERÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY, SASHALOM, XVII. KERÜLET, RÁKOSKERESZTÚR, XVIII. KERÜLET, PESTSZENTLŐRINC, XX. KERÜLET, PESTERZSÉBET Budapest keleti oldalán egymáshoz kapcsolódó kerületek várossá válása vizsgált időszakunkban alig indult be. A legsürgősebb feladat a kulturális és igazgatási épületek kiépítése volt. Ezek egyike a rákoskeresztúri Tanács épülete volt, (49. kép) Ezzel magyarázható az is, hogy az új épületek zöme iskolaépület. Az ötvenes években a XVI. Georgina úton egy nyolc tantermes iskola épült, a Gelléri A. Endre utcai pedig tizenkét tantermes lett. Az egészségügyi helyzet javítására Szakorvosi rendelőintézetet létesítettek a Jókai utca 3. szám alatt. Ezzel kezdték meg a kerület központjának kialakítását 1961-ben, Az együttes egy négyszintes és egy földszintes épülettömegből áll. A homlokzatok városképi hatása kiegyensúlyozott, A XVIII, kerületben az Üllői út lakótelepeinek folytatásaként a Lakatos utcai szövetkezeti lakótelep épült meg, A területet a Vörös Hadsereg út [Üllői út] - Mikszáth Kálmán utca - Nefelejcs utca - Tinódi utca közé telepítették,364 Pesterzsébeten már 1948-ra új lakóházak épültek.365 A XX. kerületben, a Sodronyos úton épült iskola egyéni alaprajzával válik ki a megépült iskolák közül. Homlokzata téglával burkolt, amit a síkból kiugró virágablakok tagolnak,366 Nem sokkal később épült meg a Csarnok téri tizenkét tantermes iskola is,367 A Pöltenberg úti tizenhat tanulócsoportos iskola gimnáziumnak épült, A négyszintes, horizontális homlokzatú és tömegű ház városképi elem.368 A lakóházak közül az 1947-1948-ban felépült Lehel téri épületeket kell megemlíteni.369 ZÁRÓ GONDOLATOK A háború utáni évtizedekben Budapest külső és belső városképe megváltozott. A külső városkép alakulása leginkább a magaslati pontokról érzékelhető. A város építészetileg legértékesebb belső területein az új beépítések szerencsére nem bontották meg a XIX. századi utcaképeket, s ezzel fővárosunk meg tudta őrizni egységes történelmi hangulatát, A jelentős lakótelepek körülölelik a régi beépítést, ezeken belül kialakultak az önálló központok is. A számos, elszórtan megalkotott középület, a foghíj beépítések és a szabadon álló egyedi lakóházak a közvetlen környezet utcaképét változtatták meg, de topográfiai helyük vagy tömegük miatt sokszor a külső városképnek is új elemei lettek, Az egyes objektumok elfogadásánál a városépítési hatóság az egészet vizsgálva alkotta meg döntéseit, A rendezési tervek gondosan ügyeltek a városképi elemek hangsúlyozására vagy védelmére a fejlesztések során. A tanulmány a városképet jellemzően formáló épületeket részletesebben tárgyalja, másokról csupán említést tesz. A példákon sűrítve ismerhető meg a rendezési feladat sokarcúsága, Az építészet a társadalom alakulásának is hű tükre. Bizonyíték erre Budapest városképének alakulása is. A stilisztikai jellemzőkön túl az élet minden területét érintő tényezők elsődlegesen vagy másodlagosan leolvashatók az építészeti alkotásokról. A város hatalmas fejlődése a városképek változásán mérhető, napjainkig számos újabb példa igazolja ezt. Clevené Harrach Erzsébet JEGYZETEK Gyakrabban idézett művek és források rövidítése: Borsos - Söder - Zádor 1959. Borsos Béla - Sodor Alajos Zádor Mihály: Budapest BFL FTJ Jékely - Sodor 1980. Magyar építészet 1955. építészettörténete, városképe és műemlékei. Budapest, 1959. Budapest Főváros Levéltára. Fővárosi tanácsülési jegyzőkönyvek 1950-1970. Jékely Zsolt - Sodor Alajos: Budapest építészete a XX. században. Budapest, 1980. Magyar építészet 1945-1955. Szerk. Szendrői Jenő et al. Budapest, 1955. Magyar építészet 1972, Merényi 1970, Városépítés 1973. Magyar építészet 1945-1970. Szerk. Szendrői Jenő, Major Máté. Budapest, 1972. Merényi Ferenc: A magyar építészet 1867-1967, 2. kiad, Budapest, 1970. Városépítés Magyarországon a felszabadulás után. Budapest, 1973, 1 Építési szabályzat előírásai. 2 Fővárosi Közlöny, 1946, 1,1, 3 Fővárosi Közlöny, 1945, 1,4, 4 Fővárosi Közlöny, 1950, 6. 5 403/1952. sz. határozat, IX. 18.