Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)
Détshy Mihály: Sárospatak várának egykori kertjei és szőlői
SÁROSPATAK VÁRÁNAK EGYKORI KERTJEI ÉS SZŐLŐI Sárospatak, mint művelődéstörténetünk számos területén, kertkultúránk múltjában is jelentős szerepet játszott. De míg a reneszánsz várkastély nagyrészt eredeti állapotában, sok értékes faragványával ránk maradt, református főiskolája utódaiban tovább él, megőrizve bár megraboltan - könyvtárát és levéltárát, nyomdájának termékei könyvtárakban megtalálhatók, addig egykori kertjei és szőlői elpusztultak. A mai várkert már új helyen, változott növényzettel és ízlésben élteti a hagyományokat. Csak a korabeli írásokból tudhatjuk meg, hol virultak egykor, mit termettek, kik és hogyan művelték azokat. Az erről szóló adatoknak csak kis részét sokféle kiadványban tették közzé. Ezért kívánjuk az alábbiakban, első ízben a felkutatott adatok lehető teljességével, a pataki vár kertjeinek és szőlőinek történetét megismertetni, 1 Az első említések a 16. század derekáról származnak, abból az időből, amikor Patak akkori birtokosai, Perényi Péter, majd Gábor fia új családi székhelyüket, a várat felépítették. Szikszai Fabricíus Balázs prédikátor 1569ben, Perényi Gábor özvegyéről, Országh Ilonáról elmondott gyászbeszédében így emlékezett meg: „Otthona falai közül alig is mozdult ki, ha ugyan nem kertjeit látogatta, amelyek a legszépségesebben és a gyönyörűségek minden fajtájával ékesen virultak". 2 Ez főként Sárospatakra vonatkozott, ahol Perényi és felesége többnyire lakott. Már az 1554. évi összeírás tanúsítja az itteni kertek létezését, amikor két pataki kertész és az ardói vadkert gondozójának nevét sorolja fel. 3 1567-ben a pataki számadásban szerepel „sokféle virág, amit a kegyelmes úr kertjeiből Terebesre küldtek", 4 Bizonyára Patakon vetették el azt a 15 féle virágmagot, amelyet Keglevich Péter 1564, február 29-i levele szerint Perényinek Bécsből Patakra küldött, 5 Perényi Gábor és hitvese halála után a birtokot kezelő Szepesi Kamara 1567-1568. évi számadásában és az 1570, évi összeírásában a pataki vár tartozékai között szerepel „a nagyobb és kisebb kert", amelyben egy hordócska bor is termett. 5 A Dobó család idejében, amely 1573-tól az uradalom zálogbirtokosa, a rokonait túlélő Dobó Ferenc és korán elhunyt felesége, Kerecsényi Judit ápolták a kerteket, maga Dobó pedig a végardói határban egy új szőlőt, a Somlyodot telepíti. 7 Amikor 1621-ben Lorántffy Zsuzsanna és férje I. Rákóczi György maradnak a Dobó örökösök közül Patak egyedüli birtokosai, három virágos és gyümölcsös kert, a Gombos-, a Mandulás- és a Mogyorós-kert és két szőlő, a Somlyód- és a Mandulás-szőlő tartozik az uradalomhoz, A pataki kert és szőlőkultúra Lorántffy Zsuzsanna idejében élte fénykorát, bár a fejedelemasz szony csak időszakonként lakott itt, Halála után egy évtizedig menye, Báthory Zsófia és unokája, I. Rákóczi Ferenc, valamint ennek felesége, Zrínyi Ilona tartatják karban Patak várát és tartozékait, a kerteket és szőlőket. Az 1670, évi felkelést követő császári katonai megszállás azonban a kertek, és szőlők pusztulását hozza magával, és csak a Somlyód-szőlőt kíméli meg, de kellő gondozás hiányában ez is hanyatlásnak indul. A Trautson hercegek 18. századi birtoklása csak időleges javulást hoz a század közepén egy kispataki kert létrehozásával és a Somlyod-szőlő rendbetételével, A kertkultúra új korszakát a 19, század második negyedében, Bretzenheim Ferdinánd herceg nyitja meg az új várkert romantikus ízlés szerinti telepítésével, amelynek emlékét a túlélő öreg fák őrzik. A GOMBOS-KERT Sárospatak legismertebb régi virágoskertjének nevével először Balassi Bálint 1577-ben írt „Eurialusnak és Lucretiának szép históriája"-ban találkozunk. 8 A költeményt záró keltezés így hangzik: „Mikoron Írnának másfélezer után / hetvenhét esztendőben, / Aeneas Sylvius írásából szerzek / ez éneket versekben, / Bodrog vize mellett, Patak városában, / az úr gombos kertében". A „Bodrog vize mellett" szavak már sejtetik a kert helyét, de erre utalnak más forrásaink is, amelyek további támponttal szolgálnak. Az 1570, évi pataki urbárium szerint a Kispatakon lakó szegedi halászok halászó vize a Bodrogon, az ardói gáttól a vár alatt elterülő kertig terjedt,9 Chernél György prefektus 1631, december 5-i levelében ezt írja urának, I. Rákóczi Györgynek: „Nagyságod ,,, az gombos kertnél tömlöcz bastianál ualo kő falnak az bodrokig való fel rakását végben vitetni Engedi ,,, Malmotís vjonnan kell vala cinalni,,, Az Gombos kertnél nem lehetett, mert az molnár azt mondgía az kő sziklatul be nem verhetni az karokat", 10
