Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)
Papp Júlia: Hazai művészeti, régészeti és építészeti emlékek ismertetése a felvilágosodás és a kora reformkor sajtójában
7. kép. Budaörs mellett talált római kőemlék. Tudományos Gyűjtemény, 1824. III. 128. után mányokat folytatott Gorové László pedig Aba Sámuel sári sírhelyéről írt, 195 stb, A művészeti, építészeti emlékekről szóló beszámolók másik, nagyobb részét olyan műkedvelő régiségbúvárok írták, 196 akik tudományos érdeklődésből vagy/és hazafias lelkesedésből foglalkoztak a hazai emlékekkel. Néha alapos felkészültségről, néha felszínesebb ismeretekről árulkodó írásaikban a hagyományoknak megfelelően többnyire a történeti forrásokra támaszkodnak, de gyakran számolnak be személyes tapasztalataikról is egy-egy város vagy építészeti emlék ismertetésekor. A Hazai Tudósításoknak a régészeti emlékek iránt érdeklődő fehérvári tudósítója több beszámolót közölt a környéken felfedezett, feliratos vagy ábrázolásokkal díszített antik kövekről. 197 Ismertette a birtokában lévő Septimius Severus korából származó római pénzeket, 198 s önálló írást közölt a „Székesfejérvári főtemplom "-ról is. 199 Nagy Imre Vácról, 200 Melczer Jakab evangélikus lelkész a Poprád partjain fekvő városokról és várromokról, 201 Ballá Károly Pest megyei várkapitány a Trajanus által épített ókori dunai kőhídról közölt ismertetést. 202 Számos Veszprém és Tolna megyei régi épületet, művészeti emléket említ Jankó János római katolikus plébános úti beszámolója. 203 A pécsi katedrális mellett felfedezett ókori emléket ismertető, rézmetszettel illusztrált írásában Kölesy Vince tiszttartó - bár hangsúlyozza, hogy nem szakértő a kérdésben - kísérletet tett a kő datálására, egykori funkciójának meghatározására, a felirat értelmezésére. 204 Kassai József helyi plébános tollából Szerencsről olvashatunk. 205 Hellenbranth János Szarvasról, 206 Szalay Antal plébános Siklósról, 207 B. Nagy Pál „Egy tekintet a' Magyar-országi Culturára a' Xl-iki Században" című cikkében oklevelek adataira is támaszkodva a pécsváradi és a fehérvári templomról írt. 208 Krizsány János taksonyi plébános Nógrád vármegye, 209 Antal József pápai esperes pedig Jászapáti nevezetességeiről küldött beszámolót. 210 A Trencsén megyei Lietava „vén Góthus alkatú templomká"-jában található középkori festmény - „melly minden vonatain a' művészség' legkorább gyermekségét árulta el" - leírását közli Edvi Illés Pál evangélikus lelkész. 211 Egy református professzor tollából Székelyudvarhely nevezetességeiről olvashatunk. 212 A dobóruszkai gótikus templom márvány síremlékét és Mária-képét ismertető írás megemlíti, hogy a helybeliek emlékeznek még az „egyháznak veres színnel megírt" boltozatára, melynek nyomai most kerültek elő. 213 Halászy József református néptanító nógrádi és szepesi úti beszámolót, 214 Kenderesi Ferenc kincstári fogalmazó a vajdahunyadi
