Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Koppány Tibor: Művészek és mesterek a Batthány-család 16-17. századi építkezésein

képek között a császári család tagjainak portréi, hazai egyházfők, köztük Forgách ós Pázmány érsekek, császári generálisok: Tilly, Buquoi, Dampierre, Kollonich, sőt Bethlen Gábor fejedelem arcképe, bibliai és mitológiai témájú, valamint tájképek szerepelnek. (Batthyány-lt. Miss. 28.592.; Garas 1953. 89., 154-155.) 1641, augusztus elején Németújvárról három hordó bort küldtek Bécsbe, amelyből kettőt Lucchese, egyet Ledentu kapott előlegként. (MKI, Iványi) 1642. április 6-án írott levelében közölte, a 70-70 rajz két kötetbe kötve készen van és átvehető, egyben kérte az értük járó 200 tallért és a mellé ígért bort, amely helyett napi piaci áron gabonát is elfogad, (Batthyány-lt. Miss. 28.594.) Közben Forgách már 1641. december 10-én kérte levelében Batthyányt, hogy ha elkészült, azonnal küldje el neki az ő kötetét. (Iványi 1983. 226-228., 293., 565-567.) 1642. április 25-én kapott Ledentu először Batthyánytól 150 forintot. A hiányzó összeget május 24-ón kelt levelében kérte. Ugyanakkor Batthyány Ádám sajátkezű adósságjegyzékében 150 forinttal szerepel Ledentu (Batthyánylt. P. 1315, 1, cs., f. 36.), és ez az adósság még 1643. január 11-én kelt memoriáléjában is ott olvasható. (Uo. f. 35.) Az ezt követő levelekben a művész 1648 augusztusáig ismételten kérte elmaradt tiszteletdíját (Batthyány-lt. Miss. 28.595., 28,596.), amely 31 tallér értékű volt. Ezt gabonában is elfogadta volna, Készpénz hiányában ugyancsak gabonát kért 1643 februárjában azért a nyolc képért, amelyet azt megelőzően adott át, Ettől kezdve 1648-ig egyre erőteljesebb hangon követelte a tartozást, amelyet feltételezhetően nem kapott meg, Ledentu halála után, 1654-ben Batthyány Ádám a kötet rajzairól Grazban másolatot készíttetett. (Batthyány-lt. Miss. 35.964., 35.965.) Az így elkészült és beköttetett rajzmappát 1654, május 2-án kelt levele szerint Patay István, az ott tanuló két Batthyány fiú nevelője küldte meg neki, (Iványi 1983. 293.) Lenart, festő vagy szobrász 1635-ben távolléte miatt felesége által írott, olasz nyelvű nyugta említi, amelyben 100 tallér felvételét ismerte el. (Batthyány-lt. P. 1334. f. 211.) Olasz lehetett, a felvett nagy összeg alapján festő vagy szobrász. LOERS, Thomas. Gleisdorfi kőműves 1616-ban a németújvári várban dolgozott. (Batthyány-lt. Miss. 29.799.) Lőrinc, képíró 1682-ben a rohonci „szolgarend" lajstromában szerepel. (Takáts 1915. I.: 437.) Lőrinc, szalónaki kőműves 1600-ban Rohoncon dolgozott. (MKI, Joanelli) LOW, Leonhard, Bécsi harangöntő 1647-es évszámú harangja van a németújvári vár kápolnáján. (Magyar, Arnold: Güssing. Graz, 1976. 51-52.) 1648. november 17-én jelentették Batthyány I, Ádámnak, hogy a harangöntők Németújváron vannak és Schrainer pattantyússal megbeszélték, hova kell elhelyezni a harangot, hogy hangját jól lehessen hallani. (Batthyány-lt. Miss, 48.439.; Patay 1989, 62., 81,, 87.) 1649-ben Pálffy Pál megbízásából a bajmóci várkápolna harangjára öntött egy medaliont. (Fidler 1996. 233.) LUCCHESE, Filiberto. Bécsi kőművesmester, császári udvari építész és stukkátor Az 1606-ban a Como melletti Melidében született Lucchese magyarországi működésének jelentékeny része fűződik Batthyány I, Ádám építkezéseihez, ahova feltételezhetően Pálffy Pál ajánlására került. Eddig ismert magyarországi pályafutását ugyanis Pálffy pozsonyi palotaépítkezésén kezdte,^ahova 1638-ban egy „Rundel"-ben kerti grottát tervezett és épített (Sulcová 1991. 145.) és díszített stukkókkal (Fidler 1994. 222.). 1639 augusztusában Pálffy kíséretében Pozsonyból Lőcsén át az ország keleti felébe utazott s ott Kassától Szatmárig a felső-magyarországi végvárakat mérte fel és rajzolta le. (Détshy 1991. 167-168.) A rajzok végleges formáját 1642-ben a Pálffy sürgetésére kiadott királyi rendelet alapján készítette el, amelyéit az uralkodó rendelkezése szerint 600 forintot fizettek neki. (Takáts 1915. II.: 126., 2. jegyzet; Détshy 1991. 168.) A felmérési rajzok alapján készített erődítési terveket végül I. Rákóczi György erdélyi fejedelem szerezte meg diplomáciai úton III, Ferdinánd királytól 1648 őszén, halála miatt azonban megvalósításukra már nem került sor, (Détshy 1991. 169.). 1640-ben ismét a pozsonyi Pálffy-palotán dolgozott, ahol tizennégy stukkó vázát készített. (Sulcová 1991. 145.; Fidler 1994. 64. jegyzet; Fidler 1996. 234.) 1640 és 1644 között Pálffy nemrég átépített stomfai kastélyában készített stukkókat. (Fidler 1994. 223.) Ugyanebben az időben épült át tervei alapján és ugyancsak Pálffy Pál számára a bajmóci vár. (Fidler 1994. 223-225.; Fidler 1996. 234.) 1642-1643ban császári megbízásból a bécsi Burgban díszített stukkókkal egy „Lustzimmer"-t (Fidler 1994. 53. jegyzet) 1640-ben Bécsben bízta meg Batthyány Ádám a Rohoncra építendő kastélykápolna belső terének és oltárának tervezésével (MKI, Iványi), amelyre április 17-én előlegként 33 forintot, augusztus 17-én pedig újabb összeget fizetett neki, Ugyanakkor gipsz és szerszámok vásárlására is kapott pénzt, amelynek és embereinek a helyszínre szállításához szeptember közepén kért kocsit (Batthyány-lt. Miss. 29.916/b.), miután a kápolna belső kialakítására szeptember 8-án kötött vele szerződést a helyszínen Batthyány, (Batthyány-lt, P, 1322,, 122, cs,, f, 15v.) Ennek évszám nélküli, olasz nyelvű eredetije Lucchese kézírásával, valamint annak korabeli magyar fordítása is megmaradt, (Uo., f. 16-17., közölve: Koppány 1990. 149-151.) Lucchese a kápolna tervének két változatát 1640. augusztus 27-én Simone Retacco építőmesterrel, a kápolna oltárának tervét pedig október 3-án küldte el Németújvárra. (Batthyány-lt. Miss. 29.916/a.; Garas 1975. 226.) Az oltárra rendelt képről október 16-án kelt levelében írt. (Batthyány-lt. Miss. 29.916/c.) A stukkós kápolnabelsőt a Batthyány Ádám által kiválasztott olcsóbb változat szerint 1641 -ben készítette el Lucchese ismeretlen nevű öcscse vezetésével a Bécsből érkezett szakembercsoport. (Ld. a következő címszónál) Az elkészült kápolnabelsőért Batthyány 1640. január 1 -jén 550 forintot fizetett, 1641. május 12-én pedig újabb 200 forintot-az oltárért, (MKI, Iványi) Ugyanakkor 110 forintot adott neki „ayandekon". Augusztusban Németújvárról két hordó bort küldtek neki, (MKI, Iványi) Batthyány sajátkezű feljegyzése szerint Lucchese ekkor már „udvari becsi kep iro", a szakirodalom azonban udvari alkalmazásáról csak jóval későbbről tud, Batthyány Ádám újabb megbízása alapján 1641. július 24-én írott levelével küldte el a németújvári vár építéséhez kért két tervrajzot és azzal együtt a vár alatti középkori eredetű kolostor átépítéséhez szükséges tervrajzokat. (Batthyány-lt. Miss. 29.919.; Garas 1975, 227.) 1642. május 3-án a körmendi kastély átépítéséhez Batthyány által kért tervrajzokat küldte meg, amelyért egy hordó bort kért. (Batthyány-lt. Miss. 29.920.; Koppány 1982. 228-230.) A körmendi kastély tervei mellé, valószínűleg ismét a megrendelő Batthyány Ádám kérése alapján egy bécsi asztalossal fából modellt is készíttetett, amint azt később, 1644, március 10-én kelt levelében írta, (Batthyány-lt. Miss. 29.922., 29.923.; Garas 1975. 227.) 1642-ben Batthyány és Pálffy támogatásával kapott megbízást II. Ferdinándtól a magyarországi végvárak rajzainak elkészítésére, amelyért 600 forintot kapott, (Takáts 1915, II.: 126., 2. jegyzet; Garas 1975. 226.) Ezt a rajzsorozatot Batthyány is megszerezhette tőle, ez év július elején ugyanis adósságainak jegyzékében szerepel 300 forint „Filli Bertának az mapacsinalastol", (Batthyány-lt. P. 1315., 1. cs., f. 35.) Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy ez volt az a térkép, amelyről Batthyány 1658, május 1-jei dátummal az alábbi feljegyzést írta: „Az Filiberta Lucheso alá iövén egykor Béchbeől hozzánk, amint megh mérte az alat michoda heleken Rohonchig, Szalonakigh, Rakichanig, onnéd osztán Ujvárigh az minemű heleken járt, es égik az másikhoz hány eölnire avagy mélyfeöldnire vagyon". (Iványi Béla: A két Zrínyi Miklós körmendi levelei. Budapest, 1943. 166.) 1642. június 17-én Bécsben kelt levelében jelezte Batthyánynak, ha Németújváron megkezdődik az építkezés, mindenképpen oda utazik, hogy a mesterembereknek személyesen adhassa meg utasításait (Batthyány-lt. Miss. 29.921.; Garas 1975. 227.). Ebben a levélben említette azt a tervrajzot, amelyet Christian Kner festővel akart elkül-