Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)
Bardoly István – Voit Krisztina: Voit Pál műveinek bibliográfiája
23 Veress D. Csaba: A Kál-völgy története. II. = Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 18. Veszprém, 1987. 303. 24 Nagy 1858. (16. jegyzetben i. m.) 480. 25 Pákay Zsolt: Adalékok a tapolcai és sümegi járás török kori történetéhez a rovásadó-öszeírások alapján (1531-1696). = A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 17. Veszprém, 1985. 251. 26 Kovacsics József - IIa Bálint: Veszpém megye helytörténeti lexikona. II. Budapest, 1988. 445. 27 Kovacsics - IIa 1988. (26. jegyzetben i. m.) 446. 28 Rómer 1876. (4. jegyzetben i. m.) 59-60. 29 Békefi 1907. (5. jegyzetben i. m.) 185. 30 A - 0,00 mérési pontunk: a 19. századi torony alatti bejárat küszöbszintje volt. 31 KÖH Fotótár, negatív Itsz. 145.250.; Habovstiak, Alois: Frühmittelalterliche Wallanlage und romanische Bauten in Bina. Nitra, 1966. 2. és 8. kép. A templom régészeti kutatását 1962-1963 között végezte a könyv szerzője, A rotunda körül temető húzódott. 32 Habovstiak 1966. (32. jegyzetben í. m.) 2. kép 33 Sz. Czeglédy Ilona - Entz Géza - Reisinger Mária - Mendele Ferenc: Az egregyi Árpád-kori templom. = Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 6. Veszprém, 1967. 199., 203, és 5., 21,, 25, kép 34 Lukács Zsuzsa: Előzetes beszámoló a lengyeltóti római katolikus templom 1991. évi kutatásáról. = Műemlékvédelmi Szemle, 1992, 1. 19-22. és 3-5. kép; Lukács Zsuzsa - B. Benkhard Lilla: Lengyeltóti plébániatemplom. Budapest, 1996, 7-8. és képe (Tájak-Korok-Múzeumok kiskönyvtára, 549.) 35 Analóg példák a vasi és zalai emlékanyagból: Bük, Zalalövő, Magyarszecsőd, Becsehely-Póla, Bucsuszentlászló, Hegyhátszentjakab, Meszlen, Csatár, Dobronhegy, Zalamíndszent, Őriszentpéter, Kallosd, Nagytótlak (Selo; Szlovénia), Vítnyédszentpál, Táplánszentkereszt templomaiban. 36 Rómer 1876. (4. jegyzetben i. m.) 59-60. 37 Sz. Czeglédy - Entz - Reisinger - Mendele 1967. (33. jegyzetben i, m.) 202. és 1., 2,, 5., 11,, 19., 21., 23., 24. kép 38 Palágyi 1969. (11. jegyzetben i, m.) 55. No, 83.; Koppány 1993. (11. jegyzetben i. m.)131. és 10a. ábra 39 Pámer Nóra - Schőnerné Pusztai Ilona: A vörösberényi ref. templom feltárása és helyreállítása. = Műemlékvédelem, 30, 1986, 2. 99. és 14. kép. Az analógiára Schőnerné Pusztai Ilona hívta fel figyelmemet, amit ezúton is köszönök,; Koppány 1993. (11, jegyzetben i, m.) 89. 40 Csatkai Endre: A soproni harangöntés és tűzoltószerek gyártásának története. Sopron, 1942. 23. 41 Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium. Budapest, 1977. II.: 213. Veszprém megyében ezt a titulust viselte a szentkirályszabadjai és nagyvázsonyi templom is. 42 Cs. Sós, Ágnes: Die Ausgrabungen Géza Fehérs in Zalavár, Budapest, 1963, Az ásatás eredményeinek újabb értékelése és revíziója: Szőke Béla Miklós: A korai középkor hagyatéka a Dunántúlon. = Ars Hungaríca, 26, 1998, 2. 278-284. 43 Éri István - Gerőné Krámer Márta - Szentléleky Tihamér: A dörgicsei középkori templomromok. = Magyar Műemlékvédelem, 1959/1960. Budapest, 1964. 104., 107.; Koppány 1972. (13. jegyzetben i. m.) 221-222. 44 Éri - Gerőné - Szentléleky 1964. (42. jegyzetben i. m.) 101-102,, 113.; Marosi Ernő: Magyar falusi templomok. Budapest, 1975. 16. 45 Bodor Imre: Hidegség (Győr-Sopron m., Soproni járás) r. k. templomának építéstörténete. = Archaeologiai Értesítő, 101, 1974, 2. 263-274. 46 Tettamanti Sarolta: Bíatorbágy (Bia) - református templom. In: Régészeti Füzetek Ser. I. No. 45. Budapest, 1993. 73. No. 119. 47 Mend, Vacláv: Stredoveka architektúra na Slovensku. Praha, Presov, 1937. 147-148.; „Sem Magyarországról, sem a környező országokból nem ismerünk hozzá hasonló rotundát. Talán nem lehetetlen, hogy előképei valahol a keleti egyház templomai között keresendők". Gervers-Molnár Veronika: A középkori Magyarország rotundái. Budapest, 1972, 43. 48 Gervers-Molnár 1972. (47. jegyzetben i. m.) 41-42. és 27/1., 28. kép 49 Magyarország régészeti topográfiája. Főszerk. Gerevich László. 5. Komárom megye régészeti topográfiája. Szerk. Torma István. Esztergom és a Dorogi járás. Budapest, 1979. 185.; Horváth István: Középkori várostörténeti kutatások Esztergomban, 1968-1988. In: Régészeti és várostörténet tudományos konferencia. Szerk. Uherkovich Ákos. Pécs, 1991, 149., 151, 50 A magyarországi művészet története. Főszerk, Fülep Lajos. Szerk. Dercsényi Dezső, Zádor Anna. 5. átdolg. kiad. Budapest, 1970, 48-49. 51 Entz, Géza: Die Baukunst Transilvaniens im 12-13. Jahrhundert. = Acta Histonae Artium, 14, 1968, 1. 8-9. 52 Biczó Piroska: Régészeti kutatások a középkori Bátmonostor területén, = Műemlékvédelem, 25, 1981, 2. 104-108. 53 A magyarországi művészet története. (50. jegyzetéén i. m.) 49. 54 A művészet története. A korai középkor. Budapest, 1988. 18., 47., 59., 61. 55 Koch, Wilfried: Baustilkunde. München, 1988, 45., 69., 128. Német példa a regensburgi Szent István-kápolna (1070/1080). Téglalap formájú alaprajzra komponált, kétboltszakaszos teremtemplom. Der Dom zu Regensburg. München, Zürich, 1989. 28., 31.1. kép 56 Dűmmerth Dezső: Az Árpádok nyomában. Budapest, 1977, 267-317, az idézet: 314-315. 57 Koppány 1963. (22. jegyzetéén í. m.) 91. és 76. kép. Tornyok belső mérete: Zánka 7 x 4 m, Alsódörgicse 8,5 x 3,6 m, Nagyvázsony 8,3 x 4 m, 58 Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében. I. = Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 6. Veszprém, 1967. 137. 59 Pámer - Schőnerné 1986. (39. jegyzetben i. m.) 98-99., 102. 60 Prokopp Gyula: Adatok az elpusztult nemespécselyi templomról. = Műemlékvédelem, 7, 1963, 4. 203-212.; Kozák Károly: A román kori egyenes szentélyzáródás hazai kialakulásáról. A szigligeti és Avasi-templomrom feltárásáról. = Magyar Műemlékvédelem, 1971/1962. Budapest, 1964. 120-124., 131-132 26 , és 166. kép. Néhány gondolatot szeretnénk fűzni a megfigyelésekhez. A templomot sajnos lebontották, de a munkálatok kapcsán Bergh Károly és Hencz Antal építészek, az MTA Archaeologiai Bizottsága megbízásából felmérték és több Ipolyinak címzett levelükben leírták azt, Az egyik rajzon feltüntettek egy körben megmunkált, sarokleveles 13, századból származtatható oszloplábazatot, amely egy román kori ikerablakhoz tartozhatott, A nyugati homlokzatról, a templom előteréről azt írják, hogy későbbi toldás eredménye. A falazat itt sok másodlagosan felhasznált faragványt tartalmazott. Egy hasonló toldásra gondolunk, mint Zánkán. Középen helyezkedett el a korai templom, és a 13, században növelték egy toronnyal. A homlokzati rajzon és az alaprajzon, a középen elhelyezkedő három egyforma román kori ablaktól eltérő nagyságú, nagyobb méretű, magasabban elhelyezkedő ablakot ábrázoltak. Ez karzatra utal. A nyugati végfalat két támfal is erősíti. 61 Sz. Czeglédy Ilona - Ágostházy László: Berhida középkori temploma. = Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 6. Veszprém, 1967. 224. és 11. ábra 62 Holl Imre - Parádi Nándor: Nagykeszi középkori falu kutatása. = Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 16. Veszprém, 1983. 181-203. és 3. ábra 63 Gerícke, Wolfgang - Wendland, Winfried: Brandenburgische Dorfkirchen. Berlin, 1974, 21-22., 142., 144,, 151-152., 157, és 42., 52-53,, 102., 105., 113., 116. kép 64 Kumorovitz 1953. (17. jegyzetben i. m.) 47-48.
