Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Koppány Tibor: Művészek és mesterek a Batthány-család 16-17. századi építkezésein

deni. Németújvári látogatásáról 1644 júliusából maradt további adat. Ebben az évben feltételezhetően főleg a Pálffy-család tagjainak dolgozott. Az erről szóló források szerint Pálffy Pál részére építette át a Pozsony megyei Bazin és Borostyánkő várait. {Jedlicska Pál: Eredeti részletek gróf Pálffy család okmánytárához. Budapest, 1910, 382.) Júniusban Pálffy Istvánnal levelezett, annak Stomfa vára építéséről {Fidler 1996. 234.), júliusban pedig Pálffy Pál malackai kastélyából indult Batthyányhoz, ahonnét augusztus végén érkezett vissza Bécsbe. (Lauter 1989. 43., 48.) 1645 tavaszán arról értesítette Batthyányt, hogy őfelségének dolgozik Bécsújhelyen és Schottwienben, ezért nem mehet hozzá a vasi Borostyánkő várába. (Batthyány-lt. Miss. 29.924.; Garas 1975. 227.) Május közepén írott levele szerint viszont hamarosan Németújvárra és onnét Borostyánkőbe utazik. (Batthyány-lt, Miss. 29.925.; Garas 1975. 227.) Borostyánkő várába végül csak 1646-ban jutott el, ahol a földszinti nagyteremben - feltételezhetően többedmagával - a máig is meglevő stukkódíszítést készítette el. Ottani munkájáért 1647. január 1 -jen kapta az első 50 forintot (MKI, Iványi; Garas 1975, 228.), amelyet a helyszínen december 19-én felvett újabb 50 forint követett. Az utóbbiról sajátkezű aláírásával ellátott elismervénye maradt. (Batthyány-lt. P, 1334., 17. cs., f. 502.) Előtte két nappal két kísérőjével együtt Szalónak várában járt. (MKI, Iványi) A borostyánkői stukkókért járó további 200 forintot csak 1650. január 1 -jén kapta meg (MKI, Iványi; Garas 1975, 228.) 1647. december 17-én valószínűleg helyszíni szemlét tartott Szalónakon, ahol személyesen tárgyalt Batthyányval. A következő évben az ottani vár további építéséhez készített ma már ismeretlen terveket. Ezekért már 1647-ben előleget is felvett. (Batthyány-lt. P. 1334., 17. cs., f. 502.) Feltételezhetően a jelenlegi címeres-kváderes főkapu és több más részlet tervezője volt. (ÖKTXL 1974. 429.) Batthyány Ádámmal való kapcsolatának utolsó, eddig ismert adata 1650-ből származik. Ebben az évben, március 4-én Csáktornyán kelt levelében írta neki Zrínyi Miklós: „Az Filibertat hogy kegyelmed szolgaya által ide kesertette, kegyelmedtül Edes Battyam Uram igen igen ío neuen uettem". (Iványi Béla: A két Zrínyi Miklós körmendi levelei, Budapest, 1943. 166- 167.) A fentiek alapján feltételezhető, hogy a csáktornyai vár lakóépületének belsőudvaros zárt tömbje is Lucchese tervei alapján nyerte ma 18. századi homlokzatú képét. Közben 1648-ban III. Ferdinánd engedélyével I. Rákóczi György felkérésére Kassa, Tokaj, Kalló és Szatmár várainak megerősítésére készített terveket (Détshy 1991. 167- 169.) Az utóbbiakat Carlo Martino Carlonevel együtt Pálffy Pál kíséretében látogatta végig. (Fidler 1995a, 89.) 1648 és 1653 között egyébként Pálffy Pál várainak és kastélyainak építkezésein vett részt Carlo Martino Carlonevel, Pozsonyban, Bajmócon, Galgócon és Marcheggben. (Fidler 1996. 234.) 1645 után, egyes adatok szerint 1647-től egyébként császári szolgálatban állt (Kühnel 1964. 77., 70, jegyzet), azonban már udvari építőmesterként készítette Pozsonyban Pálffy Miklós özvegye, Fugger Mária és két elhunyt fia temetési Castrum dolorisát, (Tölgyesi Felicia: A pozsonyi Parokk építészet. Budapest, 1937., 53.; Garas 1975. 228.) 1651 -ben császári megbízásból Lambach alatt a Traun folyó dunai torkolatát rendezte, 1660 után pedig a March és a Duna között építettek tervei alapján csatornát. (Kühnel 1971. 121., 85. jegyzet; Garas 1975. 228.) 1651 -ben fejezték be az akkor még Bécs közeli, 1645-ben általa tervezett, Duna menti Szent Brigitta-kápolnát. (ÖKT XIV. 1914. 181.; Kühnel 1964. 77.; Garas 1975, 228,) Az 1650-es évek elejétől tervei alapján készült Rottal gróf kastélya és temploma a morvaországi Holesovban, ugyanott a Lichtenstein grófok kastélya és temploma Uhersky Ostrohban. (Garas 1975. 228.; Kudélka, Zdenek: Architektúra 17. století na Morave. In: Déjiny ceského vytvarného uméní. Praha, 1989. 11/1.: 283-285.) A következő évben, 1653-ban a pozsonyi vár építkezéseinek ellenőrzésére küldték (Garas 1975. 228.) és ugyanakkor kezdték meg tervei alapján a prágai jezsuita kollégium, a Clementinum építését is. EzekPen az években már az udvari főnemesség bécsi és Bécs környéki palotáit és kastélyait építette, köztük a Pálffyak számára Marchegg kastélyát, (Fidler 1994, 225.) 1655-től az ő számukra dolgozott Vöröskő várának átépítésén, ahol a kápolna oltárai és stukkódíszítése, valamint a vár rusztikás kapuzata fűzhető a nevéhez. (Fiedler 1994. 228-230.). Szintén 1655-től építette a Harrach- és az Abensperg családok bécsi palotáit, 1657-től pedig a lambachi kolostorban dolgozott. (Kühnel 1968. 93.) 1660-ban kezdte meg I. Lipót megbízásából a bécsi Burg új szárnyát, a halála után, 1668-ban leégett és Pietro Tencalla által újjáépített Leopoldtraktot (Kühnel 1964. 63.) és a petronelli Abensperg-Traun-kastélyt. (Kitlitschka, Werner: Das Schloss Petronell in Niederösterreich. = Arte Lombarda, 12, (1967. 105. skk., ugyanott a Harrach és az Abensperg- és Traun családok bécsi palotáira vonatkozó adatok is.) 1662-ben a bécsi Kirche am Hof, 1663-ban pedig ugyanott a Michaelkirche homlokzatának átépítését. [Bösel, Richard: Die Fassade der Kirche am Hof und ein unbekanntes Bauprojekt Für St. Michael in Wien. = Kunsthistoriker, 4, 1987 3/4. 40-47.; Bösel, Richard: Die Kirchenfassade im Neubauprojekt um 1663. St. Michael. In: Stadtpfarrkirche und Künstlerpfarre von Wien, 1288-1988. Ausstellungskatalog/Historisches Museum der Stadt Wien. Wien, 1988, 154-162., 256.) 1663-ban indította meg Esterházy Pál a kismartoni vár kastéllyá történő átépítését az osztrák kutatás által Lucchesenek tulajdonított tervek alapján (ÖKTXXIV. 1932. 55-80., Lucchese említése nélkül; Garas 1975. 228-229.; Kelényi György: A barokk művészete. Budapest, 1985. 70.; Holzschuch, Gottfried: Zur Baugeschichte des Fürstlich Esterházyschen Schlosses Eisenstadt. In: Die Fürsten Esterházy. Magnaten, Diplomaten, Mäzenen. Ausstellungskatalog. Red. Jakob Perschy. Eisenstadt, 1995. 148-149.) 1664-ben kezdte meg Kremsier (Kroméríz) középkori várának kastéllyá történő átépítését Kari Lichtenstein érsek megPízásából, majd Olmützét (Olomouc), s végül Veselí nad Moravaban emelt új kastélyt Rottal gróf számára, Az utóbbit 1666-ban bekövetkezett halála miatt éppenúgy nem tudta befejezni, mint a bécsi Burg új szárnyát. A befejezés a bécsi Burg, az említett két bécsi templom és a kremsierí kastély építésén társaként szereplő Pietro Tencallára maradt. (Richter, Václav: Filiberto Lucchese na Morave. Praha, 1934. 27.; Kudélka i. m. 283-285.; Júza, Vilém Krsek, Ivo - Petra, Jaroslav - Richter, Václav: Kroméríz. Praha, 1963, 36 skk.) LUCCHESE, stukkátor Filiberto építész ismeretlen keresztnevű testvére, akit 1641. július 14ón Batthyány I, Ádámhoz Bécsből írott levele szerint két segéddel küldött akkor Rohoncra, a kápolna stukkóinak készítésére. (Batthyány-lt. Miss. 29.919.) A szalónaki tiszttartó ugyanakkor kapott utasítást Batthyánytól, hogy gondoskodjék a Rohoncon dolgozó stukkátorok ellátásáról. (Batthyány-lt. P. 1322. 36. cs., f. 62.). 1656-tól a Pozsony megyei Vöröskő várában, az ottani kápolna stukkódíszítésén dolgozott (Fidler 1994. 226.), ahonnét 1657 januárjában tért vissza Bécsbe (F/ó7eM996. 233-234.) Ludwig, kőfaragó 1616 és 1618 közötti működését említi Aggházy, Iványi Béla adata alapján. (/Aggházy 1959. 235.) 1620-Pan a gleisdorfi Thomas Weiss kőművesmester embereivel együtt szerepel. (Batthyány-lt. Miss. 25.337.) LUDWIG, Christoph. Hartbergi kőfaragó és kőművesmester 1647-ben Nadasdy Ferenc számára készített burkolatot fekete kőből, ismeretlen helyre. 1648-ban Batthyány I. Ádám számára Borostyánkő várában dolgozott, ahol feltételezhetően a díszterem burkolása fűzhető személyéhez. (Batthyány-lt. Miss. 18.885.) Az előző, Ludwig nevű kőfaragó nem azonos vele (Aggházy 1959. 235.) MACK, Johannes. Pilgersdorfi gerencsér 1656-ból maradt meg a rohonci kastély számára általa készített edények jegyzéke. (Batthyány-lt. P. 1322. 122. es,, f. 17-17V.J M ADER no, Antonio. Bécsi festő és stukkátor 1682-ben a rohonci „egész szolgarend" felsorolásában szerepel „Képiro Antoní", aki feltételesen esetleg vele azonosítható. (Takáts 1915. I.: 457.) 1696-ban Körmenden végzett munkájáért és a rohonci kastély hat termében elkészült stukkóiért és festményeiért 200 forintot vett fel, (Batthyány-lt. Miss. 40.034.) A kastély egykori akantusz-