Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Sonkoly Károly: A pécsi sóház. Pécs újkori építészete egy belvárosi ház históriájának tükrében

494 Consc. Regn., 1828, Tom. I., p. 17., No. 205.; Kapossy 1952. (463. jegyzetben i. m.) 137, col. 1. 495 Ugyanekkor a legnagyobb pesti és vidéki építőcégeknél alkalmazott legények száma: Dütrich Josephus, Pest, 50; Hild Clara vidua, Pest, 100; Kaszelík Franciscus, Pest, 30; Klosz Franciscus, Székesfehérvár, 64; Landherr Andreas, Pest, 50; Lézer Michael, Székesfehérvár, 72; Polák Michael, Pest, 50. Kapossy 1952. (463. jegyzetben i. m.) 135-137.). 496 Madas 1978. (47. jegyzetben i. m.) 651. Korábban, még 1806-ban vette meg a mai Hunyadi u. 4. sz., a plébánia helyén volt házat, amely 1813-ban még az övé (ld. mű 186.). Ezután rövid ideig a jelenlegi Anna u. 7. sz. ingatlan tulajdonosa, amelyet 1817-ben adott el (ld. mű 25.). Mindkét házat bővítette, újjáépítette. 497 Pl. Madas 1978. (47. jegyzetben i. m.) 120. (Mária/Déryné u. 24.). 498 Madas 1978. (47. jegyzetben í. m.) 218. (ez az ún. Elefántosház). 499 Lib. Mort. Szkh., Tom, III., pp. 41-42.: 1854738., „Josephus Piacsek magister muraríus [...] 74 ana", a halál oka aggkori végelgyengülés. 500 Szőnyi 1911. (463. jegyzetben i. m.) 65.; Sonkoly Károly: Öntöttvas „Fides"-sírszobrok Pécsett. = Pavilon, 7, 1992. 42-48. 501 Sonkoly Károly: A pécsi Kálvária krónikája. In: Pécsi Kalendárium az 1987. évre. Szerk. Pálinkás György. Pécs, 1987. 8182.; Sonkoly Károly: Világörökség bontás miatt elmarad. = Echo, 1998, 4. 12-13.; Sonkoly 1999. (106. jegyzetben i. m.) 24-25., passim.; Sonkoly Károly: Egy lebontott múemlék emlékére. A Pécs, Mária utca 17-19. sz. polgárház históriája, (megjelenés előtt). 502 Ld. még 481. jegyzetnél. 503 Madas 1978. (47. jegyzetben i. m.) 681. ; Ld. még 481. jegyzetnél. 504 BML, XV, 1. b., 815, sz. (Nádor Szálló); Madas, 1978, pp, 663-664.; Ld. még 481. jegyzetnél. 505 Kajdacsy Mihály eladja Kardos Andrásnak hidasi jószágrészét, vele a még befejezetlen curiális házat, 1837. dec. 17. Hasonlóképp Kajdacsy Júlia gyámja, 1838. febr. 23. (BML, XII. 1., CC 198. és CC 191.). A befejezetlen épület értékbecslése, 1838. nov. 14. (BML, IV. 3. b., 1838/3337, sz.). Az adatokért Móró Mária Anna tud. kutatónak (Pécs) tartozunk köszönettel. Ld. 481. jegyzetnél. 506 Szily, 1985, p, 58, col. 2. és 1. kép; Sonkoly 2001. (481. jegyzetben i. m.) 35. col. 1. és 3. (kép); Ld. még 481. jegyzetnél 507 Piatseknek fennmaradt 1828-ból egy állapotrögzítő felmérése (BML., XV. 1. b., Tervtár). A budai Építészeti Igazgatóságon, 1830-ban készültek el az új Városháza tervrajzai (BML., XV. 1. b., Tervtár, 2 lap). Az egyik lapon olvasható Hüppmann szignóból ítélve, a fenti hivatalban működő Hüppmann Ferenc (t 1851 ) hites mérnök volt a tervező. Ld. Magyarország és a' hozzákapcsolt részek tiszti névtára 1846-dik évre. Buda, [1846.] 160.; Lyka 1981, (479. jegyzetben i, m.) 339., 436. col. 2.; Horler Miklós et ai: Magyarország Műemléki Topográfiája. Szerk. Dercsényi Dezső. IV. Budapest műemlékei. I. Szerk. Pogány Frigyes. Budapest, 1955, pp. 192., 194,, 195,, 127, kép (tévesen, Máltás Hugó műveként), 296.; Komárik Dénes: Máltás Hugó, 1829-1922. = Építés- Építészettudomány, 2. 1970. 128-129., 95. j.). Ld. még: Madas 1978. (47. jegyzetben i. m.) 640.; Sonkoly 2001. (481. jegyzetben i. m.) 35. col. 1.; Ld. még 481. jegyzetnél. 508 Sonkoly 2001. (481. jegyzetben i. m.) 35. col. 1.; Ld. 481. j. 509 1829-es tervrajzai a könyvtár gyűjteményében (2 lap), ill. a leszármazottak tulajdonában (1 lap, Szily Imre Balázs építész, Bp.). Ezeken kívül fennmaradt még egy, a főhomlokzatot mutató tanulórajz is, „Franz Petz maurerjung 1856" szignóval. (Pécsi rajziskolaí rajzok, jelzet nélk, kiemelve a Pécsi Normál Iskola irataiból, BML, VIII, 106.) A korábban több publikációban is hivatkozott lapot most nem találtuk az anyagban. A BML Tervtárában van még az épületről egy szignó, dátum és mindenféle jelzet nélküli homlokzatfelmérés is (M=1:50). A kartonlapra ragasztott, szép kivitelű, lavírozással árnyékolt tusrajz a századfordulóra, vagy a XX. sz. elejére tehető (BML, Térképszoba, Kszekrény, K-2 fiók), Lásd még: Dercsényi - Pogány - Szentkirályi 1956. (5, jegyzetben i. m.) 200-201.; Madas 1978. (47. jegyzetben í. m.) 419.; Szily 1985. (479. jegyzetben i. m.) 58. col. 3., 60. 1. kép; Sonkoly 2001, (481. jegyzetben i. m.) 35. col. 1.; Ld. még 481, jegyzetnél. 510 Madas 1985. (473, jegyzetben i. m.) II.: 667. (Kossuth L. u. 61.). 511 Kelényi 1978. (220. jegyzetben i. m.) 126,, 1. kép. 512 Fallenbüchl 1979. (119, jegyzetben í. m.) passim. 513 Tjkv., 110, köt,, 1832/646. sz. 514 VPir., 1832/14, sz. 515 Tjkv., 110. köt., 1832/958, sz, 516 Tjkv., 110. köt., 1832/986, sz. 517 Tjkv., 110. köt., 1832/1068. sz. 518 Ember 1945. (220. jegyzetben i. m.) passim. 519 Tjkv., 110. köt., 1832/1433. sz. 520 VPir., 1832/29, sz. 521 Tjkv., 110. köt., 1832/1485. sz. 522 Tjkv., 112. köt., 1834/1907. sz. 523 Tir., fasc. 475., 1836/714, sz. iratkötegben. 524 Uott. 525 Tir., fasc. 475., 1836/834. sz. 526 Tir., fasc. 476., 1836/1105. sz. 527 Ld. a 476. jegyzetet. 528 MOL, T 62., No. 1248/2. 529 Ld. a 71., 171, és 236. jegyzeteknél. 530 Ld. az 524. jegyzetnél szereplő, Szepesy püspökhöz írott levélben. 531 Ld. a 561. jegyzetnél. 532 Madas 1985. (473. jegyzetben i. m.) I.: 589. 533 Dankó Imre: Adalékok a pécsi piacok és vásárok néprajzához. = Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, [9.] 1964, Pécs, 1965. 169-185., passim. 534 VPir., 1837/32. sz. Itt említjük meg, hogy a jozefinus érában szekularizált, volt pálos templomot (Id. a 296. jegyzetet) korábban sóraktárnak is használták. A épületet báró Szepesy Ignác püspök helyreállíttatta és 1832-ben újraszentelte, az egykori rendházba költöztetett Lyceum templomaként. Ld, Gálos 1929. (296. jegyzetben i. m.) 12., passim. 535 MOL, T 62., No. 1274/4. 536 Ld. a 459. jegyzetet. 537 Pécs. = Közhasznú Esmeretek Tára, 9. 1839, 132, 538 Haas Mihály: Baranya földirati, statistical és történeti tekintetben, Pécsett, 1845. 97. Azt is közli, hogy a sóforgalom Mohács és Pécs között akkor évi 100.000 mázsa volt (84.). 539 Magyarország és a

1 hozzákapcsolt részek tiszti névtára 1846dik évre. Buda, [1846.] 397. Ugyanekkor, a nagyobb forgalmú Eszéken két, Mohácson egy tisztviselővel több volt (Uo. 391., 395.). 540 Andretzky 1909. (197. jegyzetben i. m.) 133. (Baranya vm. 1845. évi nemesi lajstromában). 541 Nemesi lajstromkönyv, No, 480,, 1843/3162, sz.; Andretzky 1909. (197. jegyzetben i. m.) 73., 138. 542 Nemesi lajstromkönyv, No. 434,, 1835/2095. sz.; Andretzky 1909. (197. jegyzetben i. m.) 49., 133. (Lachmayer). 543 Hasonló dolgok történtek ekkoriban Győrben és bizonyára más hazai településeken is, ahol Sóhivatal, vagy egyéb, kincstári intézmény működött. Ld. Magyarország vármegyéi és városai. Győr vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Budapest, [1908] 393. 544 Jellachich Károly: Pécs a XIX-ik század közepén. = A „PécsBaranyamegyei Múzeum Egyesület" Értesítője, V/1-2. Pécs, 1912. 48. 545 Mohács, Kanizsai Dorottya Múzeum, Itsz. nélk.