Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)
Voit Pál: A barokk templomépítészet eszméi és stílusai
9. kép. Eger, a minorita templom sekrestyéjének ajtaja Nem feledkezhetünk meg olyan mellőzött építőmesterről sem, mint Schaufler József egri kőművesmester, akinek pillérek koszorúján álló merész kupolás centrális templomának tervét az 1740 körül építkezni szándékozó minoriták számára nyújtotta be. A pompás törtvonal vezetésű lépcsőzet nyitányát, a körüljárás oszlopos templomtestet bemutató tervsorozatot az egri érseki levéltárban találtuk meg. Ugyanitt fekszik egy hosszmetszeti terv, amely Kilian Ignaz Dientzenhofer karlsbadi Maria Magdalena templomának egyszerűsített változatát őrzi. Nincsen meg sajnos az egri minoritáknak a miskolci rendkáptalan által 1745-ben elfogadott, majd 1756-ban ennek alapján építeni kezdett lenyűgözően nagyszerű templomának homlokzati terve. (8-9. kép) Egerben már 1730 körül felépül - bár befejezésre sohasem jut - a trinítáriusok hatalmas temploma, (10-11. kép.) Ennek belsőtér viszonyait, de részletplasztikáját másolja Dientzenhofer prágai Szent Katalin-templomában, amely 1740 körül épült fel. Az elsőnek említett egri Dientzenhofer mű a minoritáké még izgalmasabb tudományos attribuciós művelet. Már tisztáztuk, hogy a bécsi Maria Treu centrális terű templomot nem Hildebrandt építette s ezt a tévedését az osztrák szakirodalom is belátni kényszerül. Jánggl építőmester nagyszerű alkotása a főfalak koronázópárkányáíg jutott, amikor megjelent Bécsben a fiatal Kilian Ignaz Dientzenhofer, s a templom boltozatához új terveket készített. Nemcsak e terv, de az ennek nyomán csínáltatott famodell is ránk maradt, Utóbb belső idomzatát kitapintva megállapíthattam, hogy a kupolát tartó széles boltöveik kürtőszerűen tágulnak a középtér felé, ugyanúgy, mint az Dientzenhofernek a prágai Kreutzherren-Archivban őrzött tervéről leolvasható, Ilyen „szférikus boltozat"-nak nevezett találmány Közép-Európában egyedül Dientzenhofer csehországi művein és itt Bécsben valósult meg, A bécsi piarista templom végül is szférikus tamburnélküli tetőbe rejtett kupolát kapott, a famodell konkáv oszlopos homlokzata az egri minoriták pompás egyházán ismétlődik, A szabad oszlopállások és a párkányok feszülő abroncsai az olasz, a prágai és a bécsi mesterművek remekeiből a centrális ívszelvények segítségével olvad egyedi egésszé Egerben, A domborúan előreívelő homlokzat szelídebb fogalmazását az esztergomi vízivárosi egyszerű kéttornyú templom - az 1726-ban épült jezsuita egyház helyére a 18. század közepén emelt építmény követi. 10. kép. Eger, trinitárius templom