Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Voit Pál: A barokk templomépítészet eszméi és stílusai

3. kép. Nagyszombat, a jezsuita templom stukkói zöttük, aki megtelepedett egy-egy barátságos és gazdagodást ígérő városban, megházasodott és egy-egy építésznemzetség alapítója lett, Ök tanították meg a helyben működő, közöttük munkát kereső ügyesebb legényeket a mesterség minden fortélyára, Az épület szilárd alapozására valamely ingoványos helyen, a falazás léptékére s a boltozás fesztávolságának matematikai törvényeire, a tetőszerkezet geometrikus számításaira, de a homlokzat ritmusának törvényeire szintúgy, mint a belsőtér lendületes térhatására is, Műveik megjelenése mégis egészen más, mint Itália kék ege alatt, Délen a középkor hagyományait megőrizve a templomtesttől függetlenítve áll a harangtorony, a „campanile", Ott a barokk templom sem kapcsolja össze a két építményt: a barokk homlokzat kulíszszajellegű homlokzata idegen az északi ember számára, A gótikus templom homlokzatáról emelkedő torony vagy toronypár a földi horizontról az ég felé törő vertikális vallási eszményt jelképezi, nélküle a templom nem „Isten háza", A toronyépítés jogáért még a 18. század végén is harcolnak a katolikus országok protestáns és ortodox kisebbségei. A bécsi jezsuita templom 1627ben letett alapköve egy új, praktikus, mutatós s mégsem túl drága templomtípust indított el: a jezsuiták az „ad normám Viensensis" formációját. A kettős homlokzati torony az északi épületideál kielégítésére szolgált, a kereszthajó fölött a dobra helyezett kupolaboltozatot a dongás fiókboltozatok hosszú sora pótolta, s alattuk a kápolnasorok átjárói helyén a harántfalakhoz állított díszes mellékoltárok változatosságával gazdagodott a belsőtér. A templomba lépőt nem az II Giesu fényfürdője fogadja, de elcsodálkoztatja a tér végtelennek tűnő hosszúságán s a fiókboltozatok ablaksorán beáramló világosságban derűsen játszó mennyezet stukkók gazdag világa, A bécsi jezsuita templom belső átalakítására Andrea Pozzo 1703-ban kapott megbízást: az oldalkápolnák ívezete alól baluszterkönyöklős erkélyek - mint valamely páholyok - , domborodnak ki a hajó terébe, a stukkók helyét Pozzo freskói sötétítik el a mennyezetmezőkben, A kereszthajó kupoláját bravúros festett látszatkupola alkotja, amely az II Giesu valóságos kupolaboltozatát szemfényvesztő módón pótolni igyekszik. Mégis a templom a sötéten csillogó luxus, a márvány, az arany zsúfoltsága, fitogtató gazdagsága miatt az alaptípust, az eszmét nem képes visszatükrözni. Alig két évre az új jezsuita stílus megfogalmazása és építése után 1629. március 31-én, Esterházy Miklós Magyarország nádora szerződést kötött két kismartoni kőművesmesterrel, hogy a nagyszombati templom építéséhez köveket munkáljanak meg, Majd 1630. július 15-én egy bécsi kőfaragóval, aki az ottani munkálatok részvevője volt, az összes kőfaragó munkára s végül ugyanakkor megállapodott Antonio mesterrel „cum Magistro Antonio in aedificio templi Sancti Joannís Tyrnaviae Patrum Societatis Jesu", Az 1629. május 16-tól vezetett templomszámadások első tétele szerint a „magister murarius" száz csengő aranyat kapott s ez a személy - a kor szokása szerint - csupán a templom tervezésének alkotója Antonio Spazzo lehetett. Mivel a nagyszombati templom úgyszólván édes testvére a jezsuiták bécsi „bazilikájának", amelynek mesterét a kutatás eddig nem tudta megnevezni, Esterházy Miklós templomának szerzőjét meghatározni nemzetközi jelentőséggel bírna. Azonban Antonio Spazzóval a nagyszombati munkálatok megindulása után csupán 14 hónappal kötött szerződést a nádor. (1-3. kép) Feltevésünk szerint a bécsi jezsuita templomot Lamormarini jezsuita páter, a császár gyóntatójának eszméje, építészeti és liturgiái programja alapján tervezték meg és hagyatták jóvá Rómában a rend generálisával. A bécsi és nagyszombati mű alaprajza, homlokzatalakítása, belső elrendezése és méretei úgyszólván azono-