Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Papp Júlia: Hazai művészeti, régészeti és építészeti emlékek ismertetése a felvilágosodás és a kora reformkor sajtójában

kanták. 1804-ben megjelent Prolegomenájában Koller József pécsi nagyprépost a festett sírkamra alaprajzát és oldalképének színes reprodukcióját (Tab. XL), illetve a római sírok rajzát is közli (Tab. XIV.). Gosztonyi Gyula: A pécsi Szent Péter székesegyház eredete. Pécs, 1939. 93. 351 A leletek előkerüléséről a sajtó már korábban írt. OPZ 1802. 679-680. Az első lapon, a főhírek között leadott tudósítás tételesen felsorolja, és röviden leírja a leleteket. Az utolsó tételben különféle házi eszközök összetört darabjai szerepelnek. Az ásatásai során előkerült ókori kőszarkofágban talált leleteket Jakosits József is részletesen ismertette. PMH 1783, 36. 352 „Daß er ein Römer, und nicht einer aus jenen Völkern, welche später bis zur Ankunft der Ungern wechselsweise Pannonién besessen haben, gewesen sey; beweist, alles, und vorzüglich die Gefäße, welche zu römischen LeichenFeyern gebraucht wurden, und dem Ritus des römischen GötterDienstes eigen waren, stb. ZU 1804. V. 30. 353 ZU 1804. V. 23-31. A lelőkörülmények megfigyelésének, az egy helyen talált leletek együttes leírásának, értékelésének fontosságára majd Jankovich Miklós is kitér. Nagy 1985. (7. jegyzetben i. m.) 128. 354 MK 1808. V. Toldalék Szent András havának 7. napján, 35-40, 355 EM 1815. II. 172. 356 OPZ 1819. 735.; MK 1819. II. 51-52. 357 TGY 1821. VIII. 15-37, 358 TGY 1821. VIII. 32. 359 HM 1829. I. 257-260., 265-269., 273-276.; MK 1829. I. 279.; HM 1824. II. 41-45. 360 TGY 1827. II. 47-49. 361 TGY 1829. III. 3-66. 362 TGY 1827. II. 52. 363 MK 1822. II. 116. 364 HKT 1826. II. 178., 1827. I. 33-34., II. 267.; OPZ 1826. 1225.; MK 1827. I. 56., II. 288. 365 A Bél Mátyás által megkezdett nagyszabású topográfiai felmérő munkát egy, az erőket egyesíteni igyekvő honismereti társaság (Societas Líteraria) kereteiben akarta folytatni Kollár Ádám Ferenc. 1762-ben elkészített tervezete szerint a tagok kutatásaik eredményeiről rendszeresen értesítenék egymást levélben, s a megfelelő színvonalú munkákat ki is nyomtatnák. Elképzelése azonban személyének népszerűtlensége miatt, melynek oka a nemesség kiváltságait megtámadó könyve volt, megbukott a hazai közvélemény előtt. A magyar sajtó története 1979. (157. jegyzetben i. m.) 63-64. 366 A felhívás önállóan is megjelent, Kovachich Márton nevén: Entwurf zu einer Sammlung kleiner Schriften, vermischten grösstentheils das Königreich Ungern und dessen Kronländer betreffenden Inhaltes, welche von einer Gesellschaft patriotischer Liebhaber der Litteratur Heftweise zu 10 Bogen herausgegeben wird. Ofen, 1 787. 367 BMM 1787. 453-454. Kovachich Merkur von Ungarn (1786-1787) című folyóirata programjában az irodalmi és művészeti hírek között a következők közlését vette tervbe: „Nachrichten von neuentdeckten alten Denkmälern. Als: Gebäuden, Straßen, Meilen und Ehrensäulen, Grabmälern, Inschriften, Statuen, Urnen, Vasen, Lampen, Münzen u, dig, sowohl aus der alten, als auch der mittleren Zeit." MU 1786. 36. 368 Jakab Elek: Aranka György és az Erdélyi Nyelvművelő és Kéziratkiadó Társaság. = Figyelő, 16. 1884. I.: 161-175., 256-27/., 341-368.; Jancsó Elemér: Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság iratai. Bukarest, 1955.; A magyar irodalom története 1772-től 1849-ig. Szerk. Pándi Pál. Budapest, 1965. 85-87.; Aranka György erdélyi társaságai. Vál., a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: Enyedi Sándor. Budapest, 1988, 369 Aranka 1791. (28. jegyzetPen í. m.) 35-36. Erdély főkormányzójának és főnemeseinek pártfogó támogatását igyekezett megnyerni több mint fél évszázaddal később a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társasága is a Kolozsvárott tartott V. nagygyűlés alkalmával. Cs. Plank/Csengel 1996. (39. jegyzetben i. m.) 25. 370 Jakab 1884. (369. jegyzetben í. m.) 257. A hazai műemlékek védelmére vonatkozó, az országgyűlés elé terjesztendő tervezetet dolgoztak ki a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1847. évi nagygyűlésén. Cs. Plank/Csengel 1996. (39. jegyzetben i. m.) 28. 371 Említi Mátyás királyi könyvtárát, mely az uralkodó halála után szétszóródott. „Az után egész Nemzetünkben á két Hazában, nintsen egy Nemzeti azt a' Nevet érdemlő Gyűjtemény. Ideje volna már egyszer hozzá kezdeni, és a' sok drága mojjal, és pórral imitt amott küszködő darabokat, mellyek Hazánknak mintegy meg annyi elásott kintsei, az Haza hasznára napfényre hozni, 's egybe gyűjteni, magyar és más közönséges Bibliothékát is állítani." Aranka 1791. (28. jegyzetben i. m.) 16. 372 Aranka György: Erdéllyi Magyar Nyelvmívelő Társaság. A' magyar Nyelv Mívelő Társaságról ujjabb elmélkedés. Claudiopoli, 1791. 27-28. A szintén Aranka kezdeményezésére létrehozott Kéziratkiadó Társaság a régi kéziratok, ritka nyomtatványok mellett „kiváltképpen pedig a' Romai és más Régiségeket, Pogány és Magyar ó' pénzeket" kívánja összegyűjteni, Aranka 1796, (66, jegyzetben i, m.) 189. A társaság munkáit bemutató kiadványban találunk is példákat ezekre a törekvésekre. A „Hazaesméretét illető Czikkelyek"-ben erdélyi antik, illetve „Magyarok idejebéli" régiségekről, épületmaradványokról, középkori síremlékekről stb. olvashatunk. Aranka 1796. (66. jegyzetben i. m.) 126-157., 267-272. 373 A Magyar Kurir az 1791. évi erdélyi országgyűlés idején megjelent kiadványok között ismerteti a Nyelvművelő, illetve a Kéziratkiadó Társaság létrehozására vonatkozó két „Rajzolatot". „Az igyekezet igen szent" - véli a recenzens, majd hozzáteszi: „Kivánnyunk jó és szerentsés elő-menetelt, ezen Hazafiúi jó szándékoknak." MK 1791. I. 471-472. Néhány héttel később már arról tudósítanak, hogy az Erdélyi Kéziratkiadó Társaság „szerentsésen fel-állott." MK 1791. I. 637-638. 374 BMMer 1794. II, 986, 375 MK1798. I. toldaléka 11-16.; BMMer 1 798. I. 232-237. A hírhez a tudósító egy kérdést fűz: ha Aurelianus császár 272 táján kivitte a római kolóniákat Erdélyből, hogy kerülhettek ide Aurelianus utáni császárokat ábrázoló pénzek. 376 MK 1798. I. 758-760.; BMMer 1798. I. 361-362., 771-776. 377 MK 1 798. I. 771-776. 378 TGY 1818. XII. 122. 379 Aranka György erdélyi társaságai 1998. (369, jegyzetben í, m.) 295. Cserey - mint az Aranka-féle társasághoz küldött beszámolójából láttuk - korábban is érdeklődött a hazai emlékek iránt. 380 Kruchten József a garamszentbenedeki oltár latin nyelvű feliratát, mely a mű megrendelőjét, alkotóját és keletkezésének körülményeit ismerteti, s melyet teljes terjedelmében közöl, a régi magyar festésről olvasható „igen régi, vagy legrégiebb" nyomnak vélte. TGY 1821. II. 124. A feliratot Kruchten Kovachich Márton György említett Repertórium Manuscriptorum et Monumentorum Diplomaticorum in Expeditione Diplomatico-Literaria conscriptum. Anno 1810,1811,1812 című kéziratából másolta ki (OSZK Kézirattár, Fol. Lat. 139.), melyben a történettudós a levéltári gyűjtő útja során elébe került adatokat ismertette, Az expedícióról: Windisch 1998. (47. jegyzetben i. m.) 156-164. A felirat jelentőségéről és a kutatástörténetről: Magyarországi művészet 1300-1470 körűi. Szerk, Marosi Ernő. Budapest, 1987, L: 619. 381 Az alkotást - mint Kruchten nyomán Cserey is írja - Fuxhoffer Damian ismertette említett munkájában. I. 139-140. 382 Eredeti műalkotás és másolat viszonyának kérdését érinti egy külföldi hír is. Az olasz ideiglenes kormány elrendelte, hogy a Párizsba szállítandó híres műremekekről Venutti, a római porcelánfabrika igazgatója másolatokat készítsen, hogy legalább így maradjon nyoma „ezen el vesztett mesterségbeli kintseknek". MK 1799. II. 444.