Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Pusztai László: A Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményei és tevékenysége 1986-2000 között

JL 13. kép. Csorna, r. k. plébániatemplom pályaterve. Rimanóczy Gyula, 1936 14. kép. Budapest, V, Nádor u. 32, lakóház terve. Rimanóczy Gyula, társtervező Hoepfner Guidó, 1936 A kiállítás megrendezése, mivel a megosztott hagyatéki anyag két múzeumba - Kiscelli Múzeumba és az Építészeti Múzeumba - került, közös munka volt, A két intézmény fiatal kutatói írták, szerkesztették a katalógust is. Mindkét építész végigjárta az építészeti formaváltozások, az azokat magyarázó elméleti (szakirodalmi) folyamatok útját, amelyek alapján következtetni lehet a magyarországi építészet két világháború közötti és az 1945 utáni változó megnyilvánulásaira. A magyarországi műemléki helyreállítások történetében sem elhanyagolható Kismarty-Lechner Jenő tevékenysége. Fennmaradt Lechner Lórándnak a Gül Baba mecset helyreállításához készített terve és javaslata 1934-ből. Az addigi építészeti stílusirányzatokat lezárta a második világháborút követő korszak,

10 az 1951-es építész kongresszuson világossá vált, hogy vége a stílusok többnyire harmonikus egymás mellett élésének, Kozma Lajos - több társához hasonlóan - még megpróbálta a BAUHAUS elveket tovább vinni, érvényesíteni, (pl. a Kilián György utcai iskolánál, ma Nővér utca: Németh László Gimnázium), de korai halála egybeesett a szocreál irányzat uralmának kezdetével.

11 Éppen azért, hogy a magyar építészet 1945-1959 közötti időszakának anyaga is dokumentálva legyen az Építészeti Múzeum kiállítást rendezett e korszakról. A 15. kép. Tiszalök, vízlépcső és erőmű terve. Nyiry István-Gergely István, 1951 16. kép. 1849-1850-ben készült fényképek a Müncheni Építészeti Akadémián, A felvételeken látható a pozsonyi Rumpelmayer Adolf és a győri Unger Zsigmond, akik Ludvig Lange professzor iskolájában tanultak