Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Bérczi László: A Sala terrena falképei a szombathelyi püspöki palotában

10. kép. Oszlop talp. Schoenvisner 1791. IV. t. 11. kép. Oszloptöredék a Savaria Múzeumban kép) A jobb alsó oldalon egy gránitoszlop töredéke áll, Ebből több darab is található a Savaria Múzeum kőtárában. (10-11. kép) Schoenvisner metszetén is szerepel.

17 Középen a kút medencéjének támasztva egy felirattöredéket tartalmazó tábla hever. Ez Savaria egyik városkapuja feletti tábla volt, A jobb oldali rész hiányzik, Párdarabja teljesen ép, ez a Titus diadalívet ábrázoló kompozícióban kapott helyet. Az eredeti tábla 65x85 cm, amely a felirat szerint Domitianus császár idejében készült Kr. u, 82-ben. A felirat a következő: /IMP. CAESAr divi/VESPASIANI Filius Domitianus Augustus/PONTifex MAXimus TRIBunita POTestate IMPerator/II.Consul.VIII DISEGN.et VIII. pater patriae/.

1 s (12-13. kép) A bal oldalon álló Minerva torzó a Domitianus korában készült savanai capitoliumi trias részét képezte Magassága 120 cm.

19 (14-15. kép) 2. Jobb oldali fülke: Ebben Venus megfestett szobor alakja áll. A hagyományos felépítésű oszloptalapzaton álló istennő a Venus Genitrix típusát követi. A ruhában ábrázolt Venus ugyanis nem a szerelem, hanem a Szülő Istennőt testesíti meg. Kultusza különösen a római császárkorban volt rendkívül népszerű. Ez pedig arra vezethető vissza, hogy az Aeneis története szerint a császári dinasztia alapítója Julius Caesar nemzetsége a Gens Julia ősanyja Venus volt. Innen a császárok isteni származása. Átvitt értelemben az egész római nép őse. Ezt Lucretius így fogalmazza meg: „Aeneandum genitrix, hominum dirumque voluptas Alma Venus" („Római népünk anyja, halandók s istenek üdve / Megtartó Venusunk, ki a bolygó égi jelet sa/ Gályás tengert, dús földünket megsokasítod")

20 Maga a Venus Genitrix ábrázolás típus Alkamenes (Kr. e. 440-400) görög szobrásztól származik, Az eredeti szobor ugyan elveszett, de a római korból számtalan másolata ismert. A képtípus kiválasztásánál nem kell feltétlenül a római eredetmondásra gondolnunk, Lehetséges, hogy Szily szigorú erkölcsi normái miatt írta elő ezt az ábrázolási formát. A Tridenti zsinat határozata ugyanis tiltja a teljes aktábrázolást az egyházi intézményekben, Ezért lett az itt szereplő másik két istenszobor is „felöltöztetve", 3. Bal oldali fülke: Apollo alakja áll. Az itt látható ábrázolás az un. Belvederei Apollo tükörképe. (16. kép) Az eredeti szobortól annyiban tér el, hogy a jobb és a bal kéz fel van cserélve, továbbá derekát drapéria fedi. Mindezek a torzítások a nagy számban készült 18. századi olcsó metszetek jellemzői. //. Déli fal (1. kép: 4-7.) 1. mező: Titus diadalív. Piranesí metszetének felnagyított másolata. (4,95x2,20 m) (17-19. kép) A metszet és a falkép között annyi a különbség, hogy Piranesínél fekvő ez pedig álló téglány alakú. Ebből adódóan a metszet bal oldalán látható Casina Farnesiana a festményen nem kapott helyet. Hiányoznak továbbá a metszeten 12. kép. Domitianus városkapu feliratának töredéke, Schoenvisner 1791. III. t.