Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Nemessányi Klára: A feldebrői falképeken szereplő ornamentális és figurális részletek

A FELDEBRŐI FALKÉPEKEN SZEREPLŐ ORNAMENTÁLIS ÉS FIGURÁLIS RÉSZLETEK A feldebrői templom építésének időpontját a kutatók egy része a 11, századra teszi, Az egri püspökséget Szent István 1004 és 1009 között alapította, és evangélista Szent János patrónussága alá helyezte. Feldebrő a kabar eredetű Aba-nemzetség szállásterületén volt, Feltevések szerint a templomhoz bencés kolostor csatlakozott, A centrális, egyenlő szárú kereszt alaprajzú templom kupolája alatt, középen helyezkedett el a kripta, ettől keletre a kéthajós altemplom félköríves, egyablakos szentéllyel. Valószínű, hogy ide temették el Aba Sámuelt (11044), és így a kifestés is a király emlékének ápolásához kapcsolódhatott. A sírkamraként funkcionáló altemplom falfestése tehát közel ezer éves; rendkívüli művészeti, civilizációs és kultúrtörténeti értéket képvisel, hiszen az egyik legkorábbi Magyarországon fennmaradt falképegyüttesről van szó.

1 Tanulmányomban a falképeken szereplő ornamentális részletekkel foglalkozom. Célom az igen töredékes és kopott állapotban ránk maradt ornamentikák képi rekonstrukciója. Ezt a munkát a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének támogatásával tudtam elvégezni. Az altemplom és a kripta kifestésé egyszerre, rövid időn belül készült el. Az ábrázolt ikonográfiái program gazdag skálájú és jelentéstartalmú ornamentális keretsávok és motívumok rendszerében, mintegy építészeti keretbe foglalva jelenik meg. A keretek szilárd vázként tartják a képeket. Mindez a töredékesség és kopottság miatt nehezen értelmezhető. Az eddigi restaurálások során szerencsére nem festették át a falképeket és retusálási sem alkalmaztak. A legutóbbi restaurálás 1995-1996-ban történt, amelyben kollegáimmal: Boromisza Péterrel, Fabó Évával, Sztrakay Judittal együtt vettem részt, A restaurálás folyamán főképpen a vakolat, a falazat és a festés tisztítása, konzerválása és káros idegen anyagoktól való megszabadítása volt a kitűzött célunk, Mi sem alkalmaztuk a legcsekélyebb retust sem. Ami ma Feldebrőn látható, az mind tisztán eredeti. Az esztétikai kiegészítést, az egységet a tömítés anyagának az eredeti, kopott vakolathoz illeszkedő megválasztásával oldottuk meg, Feladatunknak tekintettük a vakolatrétegek és a festéstechnika vizsgálatát, a napi varratok helyének megállapítását is. Megállapításainkat a dokumentáció részletesen tartalmazza.

2 Munkánk során így az ábrázolásokkal sajnos nem kerültünk közelebbi kapcsolatba. Hogy valójában mi van a falon, azt a retusálás folyamatában tudtuk volna meg. Sokat tévelyegtünk a bonyolult, szűk, kicsi térben, és néha mulattunk, néha bosszankodtunk azon, hogy sok hónapi munka után is „eltévedünk a falon", Az ábrázolások nézőpontja más és más, az alakok egymáshoz képest fejjel lefelé helyezkednek el a mennyezeten, A képi rendszer, az ikonográfiái program csak akkor válhat áttekinthetővé, ha egészében szemlélhető az altemplom. Az ornamentikákat kezdettől fogva érdekesnek tartottuk. Összesen két olyan keretsáv van, ami kiegészítés nélkül, egyértelműen összeáll: a palmettás, valamint „tulipános" vagy „liliomos-kelyhes" motívumsáv. A többiről csak annyit tudtunk, hogy a megszokott mintáktól eltérnek, különösek, Tanulmányom első indítéka ezeknek a magyarországi viszonylatban mindenképpen páratlan ornamentikatöredékeknek a képi feldolgozása, rekonstruálása volt, A munkát elkezdve természetes volt, hogy az összes hasonló kerettöredéket egybegyűjtve, azok pontos elhelyezkedését is vizsgáljam, Ez hozta magával az ábrázolások feltérképezését is, ami jóval meghaladja e tanulmány kereteit; mégis az általa nyert információ jelentős mértékben segítheti a további kutatómunkát. így hát rajzokat készítettem fotódokumentációnk alapján, amelyen az altemplom összes töredéke együtt vizsgálható. A rajzokat kicsinyítve visszahelyeztem az alaprajzra. A rajzi feldolgozáson a megmaradt falképek teljes ikonográfiái rendszere tanulmányozható.

3 (I-III. kép), Az építészeti elemeket, vagyis a keresztboltozatok egyszerű, vakolt éleit háromféle keretelés emeli ki, egyúttal kisebb falképmezőkre osztva a mennyezetet. Ezek a keretsávok a valóságban kb. 25-30 cm szélesek, alátámasztják a középső, kiemelt nagy medalionokat, és lefutnak egészen a vállmagasságban, vízszintesen körülfutó meanderes határolósávig. I. KERETMOTÍVUMOK A háromféle keretsávot minden bizonnyal az ikonográfiái program fontosságához mérten festették fel az egyes helyekre, és bizonyos jelentéstartalommal hordozzák,