Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)
Boromissza Péter – Nemessányi Klára: A feldebrői altemplom falképeinek és restaurálásának ismertetése
OMvH-ÁMRK által vállalt, a restaurálást követő klímafigyelés azonban elmaradt. A restaurált műemlékek sorsának állandó figyelemmel kísérése, karbantartása éppúgy feladata a műemlékvédelemnek. A sorsára hagyott falkép előbb-utóbb elpusztul, A restaurálást követő folyamatos megfigyelés, építészeti beavatkozások után különösen fontos. A restaurálás 1995 novemberétől 1996 szeptemberéig tartott és a következő négy festőrestaurátor-művész csapatmunkájaként készült el: Fabó Éva, Sztrakai Judit, Nemessányi Klára és Boromisza Péter. Boromisza Péter - Nemessányi Klára JEGYZETEK 1 Az 1961 -1962-es restaurálás alkalmával a restaurátorok nem a teljes helyreállításra kaptak megbízást, számtalan egyéb rájuk háruló megoldandó feladat mellett csak a szükséges minimális mértékű beavatkozást végezhették el - tömítés. 2 Két helyen találtunk aguarellel színezett tömítést - az ún. Szent Pál-fej feletti tömítésen és a szentélyben Márk evangélista alakján 3-4 apróbb tömítésen. Ezek azonban nem nevezhetők retusnak, inkább az esztétikailag zavaró hiányok felszámolására tett kísérletnek. Hasonló, vagy más színezéssel történő kísérlet az altemplom falképein nem volt 3 A kéreg röntgen-diffrakciós elemzése (Kriston L. szerint) CaC03, tele vízoldható sókkal: CaN0 3 , NaN0 3 , NaCI, CaS0 4 4 A talajvíz szulfátos, de a vakolat mélyebb rétegeinek vizsgálatakor azok csak elhanyagolható mennyiségű gipszet tartalmaztak. Falképek a talajjal érintkező részeken ma már nincsenek. Valószínűbb, hogy a korábban nem megfelelően megoldott esővízelvezetés (a befolyó esővíz sokszor tócsákban állt a betonaljzaton), valamint a huzathatás okozhatta az erős fátyolosodást. A sok ismétlődő száradási fázis kemény, oldhatatlan kérget képzett a fal egyes helyein. Leggyakrabban a szélezéseken találtunk erre példát. A külső levegő korábban szabadon áramolhatott a nyitott ablakokon át az altemplomba. A látogatókat még nemrég az altemplom északi végén nyitott csapóajtón át terelték ki a szabadba. Valószínűnek tartjuk, hogy a gipszesedést a beáramló szennyezett levegő és a belső magas páratartalom együttes ténye inkább okozhatta, mint a talajeredetű szulfátosodás (de ez ügyben a vélemények megoszlanak). 5 A kripta vakolatanyagában Ca(N0 3 )2 volt kimutatható. Ez a rendkívül higroszkópos só csak különösen alacsony relatív páratartalom mellett kristályosodik ki (53% RH), amely inkább csak fűtött helyiségekben fordul elő. Általában a pórusokban oldat formájában van jelen. NaCI jelenlétében a kikristályosodás szinte valószínűtlen. így ez a só itt nem fenyeget különösebb veszéllyel. Viszont a NaN0 3 jelenléte nagymértékben veszélyezteti a falképeket és a falazatot, hiszen további sókkal reakcióba lépve oldhatatlan sókat képezhet. (Mirabilit, ettringite, thaumasite.) A portlandcementből kioldódó tekintélyes mennyiségű Na 2 0 reakciói igen veszélyesek. Tóth Mária geofizikustól kapott vizsgálati eredmények szintén alátámasztják a fentieket (ettringite, portiandit, gipsz és szerves anyagok jelenlétét mutatta ki). 6 Ez a só Kriston László fizikus vizsgálati eredménye szerint a termonátrit, vagyis Na 2 C0 3 x H 2 0. U V fényben vizsgálva a falat, határozottan látható, ahogyan a só foltokban összegyűlve koncentrálódik, a foltok szélein kikristályosodik, mialatt a fugák mellett levő kőanyagot folyamatosan mállasztja. A mállasztó hatást a termonátnt kristályvizeinek felvétele- leadása során az ezzel járó térfogatnövekedés okozza. A követ elérve a sók kérgesedést és mállást okoznak. (Ezt később a fugák vésésekor tapasztaltuk is.) 7 Ezeken az anyagokon kívül a dokumentációk szerint még jelen lehetnek a következő anyagok: - karbamid-gyanta - Calaton - PvAc injektálás CaC03 hozzáadásával - Plextol B 500 (injektálás, és a szekkó rétegek rögzítése 5%-os oldattal) - Poliakrilát diszperzió (5%-os oldat a teljes felületen) - Baritvizes itatás - Poliamid műgyanta alkoholos- vizes oldata 8 A lumineszcens fotókon összevethető az itt megjelenő, narancsosán fedett felület, amely a töóbi felületen nem látható. 9 A legnedvesebb értékeket a talajközeiben, illetve a függőleges falakon mértük (120-148), A boltozatok felső, falképekkel borított felülete ezekhez képest szárazabb (87-110). Igen nedves a kripta összes falfelülete (120-145). A betonaljzat és a falak közti szellőztető árokban sajnos kavics és kő helyett építési törmeléket találtunk. A feltárást megelőzően innen a törmeléket kihordtuk. A feltárás és a vakolat kiegészítések idejére az árkokat polietilén fóliákkal takartuk, hogy ne kerüljön újra törmelék az árkokba. A fóliák bepárásodtak, amiből az árkok megfelelő működésére következtethetünk, A fugázások idején tapasztaltuk, hogy az altemplom hajójának északi vége messze a legnedvesebb, a bevitt fugázóanyag száradása olyan lassan ment végbe, hogy szinte reménytelennek tűnt a normális száradás és kötés. Ezen enyhe helyi fűtéssel segítettünk. Ugyanitt figyeltünk meg az aljzatbetonon harmatponthatásból eredő nedvesedóst, Igyekeztünk a restaurálás teljes ideje alatt a munkánk elvégzéséhez olyan klimatikus feltételeket teremteni, amelyben az általunk használt anyagok megfelelően hatnak, és még közvetve sem károsítják a falképeket. így amikor az újrafugázásokhoz a nedves vakolóanyagot fölhordtuk, fokozottan figyeltük a külsőbelső klímát és a lehetőségekhez képest néha ablaknyitással, néha ráfűtéssel, ventillálással biztosítottunk jobb körülményeket. A direkt fűtéstől azonban óvakodtunk, ezért alacsony hőmérsékletű lámpák fénye mellett dolgoztunk . 10 T1 : AB 57 (pH 10), hatóidő után a próba jobb felén borkősav + ammónia T2: AB 57, utána triammónium-citrát CMC T3: Triammónium-citrát CMC T4: Selekton B + szalmiák + alkohol + felületaktív tenzid (pH 11) CMC ezt követően triammmónium-citrát a próba jobb oldalán T5: Az előző Selektonos pakolás után a próba jobb oldalán ecetsav + Na-acetát T6: Ammónium-karbonát + CMC + felületaktív nemionos tenzid (9-10 pH) T7: Ammónium-karbonát, utána citromsav T8: Többször megismételt ammónium-karbonát pakolás A falképek pigmentjei közt a legtöbb vas-és réztartalmú, ezért a komplexképzők használatától eltekintettünk, 11 A tisztítópasztát 5-10 perces hatóidő eltelte után bőséges desztillált vízzel öblítettük le. Az oldószeres paszta összetevő anyagait pontosan kimértük, pH-ját gondosan beállítottuk és ellenőriztük. A tisztított felületek vegyszermentességét ellenőriztük,
