Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)
Boromissza Péter – Nemessányi Klára: A feldebrői altemplom falképeinek és restaurálásának ismertetése
27. kép. A meszes szekkó rétegződése, részlet a sírkamra-lejárat lunettájánál vésése után A következő napi vakoláskor ezt nem vágták le, hanem rávakoltak, rásimítottak az előző napi festésekre, a már befejezett, késznek tekintett mintáig, ábrázolásig, Ezt a fokozatosan elvékonyodó vakolatréteg is bizonyítja, A korábbi vizsgálódások valószínűleg a meszes seccót tekintették egy későbbi periódusban készült átfestésnek, A technikai rétegek között megvan az a kötési, tapadási erő, mely ezek egyidejűségét bizonyítja. Másrészt az ábrázolás nem változott meg a seccón a szinopiához képest, csupán a két technikát ötvözték. Az altemplom belseje teljesen ki volt vakolva, meszelve. A festés az oldalfalakon kb. a pillérkötegek párkányvonaláig, illetve a lunetták alsó vonala alatt kb. 30-40 cm-ig tartott. Ezen a vonalon a falképeket egy meander díszítésű keret zárta (a szentélyben és a szentélytől balra az oldalfalon, valamint a sírkamra bejárata mellett megmaradt festésmaradványok alapján). E vonal alatt csak meszelt vakolat lehetett. A kriptában csak a bejárati fal kicsiny kettős ívmezője kapott festést, a többi rész vakolva és meszelve volt. A dongára átforduló vakolaton vörös sáv zárja le, kereteli az ívmező ábrázolásait. A faragott építészeti tagozatokon festést nem találtunk. 15 A falképegyüttesen felhasznált pigmentek sora a következő: - oxidvörös (hematit, Fe 2 0 3 ) - okker - fekete (nem vizsgáltuk) - azurit - cinóber (?) A szentélyben a keretek bekarcolását és a meanderes sávot szénnel is kijelölték. A szén rajzos használatát másutt infrakamerával sem lehetett felfedezni. A festés felépítése megegyezik a bizánci festés gyakorlatával: az arcok esetében a színopiára okker testszín kerül, erre fehér fényekkel és vörös árnyékolással készült az arc modellálása, végül a sötét rajzos részeket feketével húzták ki, (29-30. kép) A fent leírtakat összefoglalva az altemplom falazata és vakolatai, valamint a kifestés között igen szoros kapcsolat fedezhető fel. Vizsgálataink alapján, restaurátori álláspontunk szerint az altemplom építése és falképeinek elkészítése egy periódusra tehető. A freskó-secco együttesnek nincsenek olyan pontjai, amelyek építési 28. kép. A szinopia rétege az angyal lábainál, a meszes szekkó befejező réteg feljebb látható