Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Boromissza Péter – Nemessányi Klára: A feldebrői altemplom falképeinek és restaurálásának ismertetése

18. kép. A sírkamra ívmezője a visszahelyezett falkép-darabokkal. Restaurálás utáni állapot A tulajdonképpeni esztétikai helyreállítást az eredeti vakolathoz és a töredékeket hordozó falazathoz egyaránt alkalmazkodó, színben, faktúrában lehetőleg leginkább közel álló anyagok megválasztásával és a tömített hiányok illeszkedő megmunkálásával oldottuk meg. 79. kép. A Káint ábrázoló falkép mező restaurálás előtt A zavaró hiányok beillesztése volt a célunk olyan módon, hogy a kiegészítő anyagok megfelelő megjelenése helyettesítse a retust, Ugyanis ilyen fokú töredékesség esetén az eredeti elveszítheti hitelességét, ha retust alkalmazunk, Mivel a ránk maradt falképek állapota magában hordozza történetiségét, nincs szükség hozzátételre, Az eredeti felületek tiszta dominanciája adhatja a néző számára az emlék hamisítatlan szépségét, értékét, A falfestmények jelenlegi állapota lehetővé teszi a néző számára a kiegészítés intellektuális élvezetét. Természetesen adódnak a felületeken belül olyan zavaró hiány-foltok, amiket retussal jobban be lehetne illeszteni, azonban az eredeti részek annyira töredékes és kopott állapotban vannak, hogy a retus maximálisan a kopott felületek imitálására törekedhetne. Az ábrázolások könnyebb olvashatósága csak tekintélyes mértékű retussal válhatna lehetővé, ami viszont megkérdőjelezné a műemlék tiszta eredetiségét. (19-20. kép) Az esztétikai helyreállítás első lépcsőjeként a falazatok fugapótlásait és a vakolatok mélyebb hiányainak tömítését végeztük el. A kiegészítésekhez felhasználásra kerülő anyagok kiválasztását próbák és mintafelületek készítése előzte meg. Olyan tiszta anyagokat választót20. kép. A Káint ábrázoló falkép mező. Restaurálás utáni állapot