Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Clevené Harrach Erzsébet: A városrendezés és városkép alakulása Budapesten 1945-1975 között

9. kép. V. A Vígadó tér 1971 -ben után a Csalogány utca és a Kacsa utca között több épület is a háború után épült. Ezek részben az elpusztult házak helyére kerültek, de a háború utáni első városrendezési koncepciókat is idézik a Fő utca 61. szám alatti ún. pontházzal.

42 A hatvanas évek közepén épült fel Bem rakpart 30. szám alatti lakóbejárattal, Fő utcai gazdasági bejárattal a tömb déli foghíjaként egy tízszintes ház.

43 (12. kép) Az épület három utcára nyíló homlokzattal készült, a negyedik oldalon a megmaradt lakóépület tűzfalához csatlakozik. A régen sokkal keskenyebb Csalogány utcában két földszintes ház is állt a helyén. A telkek egy része itt is közterületté vált, mint az utca további szakaszán. A felépült lakóház a külső és belső városkép szempontjából meghatározó szerepet tölt be, sok nézőpontból uralva a környéket, ezt homlokzatképzésének is köszönheti: A Duna-parton és a Fő utca felőli oldalon az erkélyek erőteljesen hangsúlyozottak, a mellvédek vízszintes hatásúak, épp úgy, mint a Csalogány utcai oldalon. A loggiák mögötti belső homlokzat síkja fekete márvány burkolatú, az erkélykorlát fehér keménymészkő, és így nemcsak az árnyék-, de a színhatás is fokozza az ellentétekre komponált homlokzat horizontális benyomását, A földszinten lévő virágüzlet és a Te+Én eszpresszófbútorüzlet] portálsíkja visszahúzott, a felületből konzolosan kinyúló erkélyek plasztikus megjelenést adnak a homlokzatnak, A távolból vizsgálva, ezzel az épülettel hatásában rokon a Bem rakpart 32. szám alatti foghíjbeépítés. A kőporos vakolatú világos homlokzat előtt a lakóházat vizuálisan összefogó erkélyek biztosítják az árnyékhatást, a drótüveg mellvédek lazítják a látványt.

44 A tömb harmadik eleme a Fő utca 33/34. szám alatt az Energiagazdálkodási Intézet [Energiagazdálkodási Rt.], amelynek szintén három utcára komponált homlokzata van, Párkánymagassága a Fő utcai szomszéd tetőgerincével azonos. A városképet horizontális hatásával alakító épület homlokzatait a vízszintes sávablakok és a mezőtúri téglával burkolt falsíkok váltakozása adja.

45 A háború után az első nagyszabású városrendezési koncepció egyike volt, hogy a budai Duna-partot fel kell