Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Clevené Harrach Erzsébet: A városrendezés és városkép alakulása Budapesten 1945-1975 között

nyak városrendezési, épületplasztikai elképzeléseket tükröznek. A folyóval párhuzamosan húzódó épülettömeg, arányainak horizontális hatását felhasználva a pesti part ilyen tendenciájú beépítési karakterébe simul, a folyóra merőleges tömeg pedig dinamikus, visszalépcsőző testével a szemközti oldal dombvonulatainak kontúrját hozza a pesti partra, rokonságot teremtve ezzel a két partoldal között. Az előcsarnok, az éttermek, a bárok, a kongresszusi terem a szobákhoz hasonlóan a Vár, a Gellérthegy, a Tabán, a budai hegyek látványát nyújtják a nagy üvegportálokon keresztül. Az Apáczai Csere János utcára ezzel szemben a gazdasági és adminisztratív helyiségek kerültek, ennek az oldalnak bezárkózó homlokzatával ,

29 A szálloda előtt, a dunai rakpart felett, élénk életűvé vált a korzó, ami a Vigadó téren kiteresedve látja el funkcióját, A szállóval egy kompozícióban készült el egy kereskedelmi pavilon is a Március 15-e téri oldalon. A tervező meggondoltan tovább vitte a földszinti homlokzat elemeit, beleolvasztva így ezt az épületet az együttesbe. E mögött az Apáczai Csere János utca és Régi Posta utca sarkára épített foghíj jelzi korunk építészeti változásait.

30 VIGADÓ, A PESTI DUNA-PART Az új épületek között szerényen húzódik meg a pesti Vigadó. Az épület - európai mértékkel mérve is - Magyarország egyik legjellegzetesebb műemléke, Az európai romantikának azokat a kiemelkedő sajátosságait viseli magán, amelyeket a mértékadó külföldi szakemberek és hazai méltatok egyaránt nemzeti stílusunk ismérveinek tartottak kortól, hovatartozástól és szemléletmódtól függetlenül. Ez az építészeti és képzőművészeti szempontból is nagyszerű épület 1944-1945-ben nagymértékben romba dőlt és kiégett, Az épület megmentését célzó első lépésként a külső homlokzatok biztosítására és helyreállítására került sor az ötvenes évek elején, Az évtized végén pályázatok, viták váltották egymást, de megnyugtató eredmény nem született. A Vörösmarty téri oldal beépítésének tervbe vételével egy időben a Vigadó sorsa is a megfelelő útra terelődött. (9. kép) 1966-ban megindult a Vörösmarty téren - a volt Haas-palota helyén -, a Kulturális Központ új irodaházának építése. Az építkezés 1971-ben fejeződött be. Ebben az épületben azonban nem kapott helyet az eredetileg tervezett nagy hangversenyterem, csupán az Állami Hangversenyzenekar és Kórus nemzetközi igényeket is kielégítő, korszerű próbaterme, az épület egy 1000 fős irodaházzá alakult át a tervezés során. Győzött az a koncepció, hogy a Vígadó nagy történeti és kulturális hagyományokkal rendelkező hangversenyter6. kép, III. Árpád híd pesti hídfő, lakótelep, Épült: 1971 mét építsék újjá, lehetőleg eredeti formájában, Az épület fő funkcióján kívül a földszinten elhelyezett kiállítási csarnok és söröző az utca nyüzsgő életével újra bekapcsolta ezt a műemléket a mai városképbe,

31 A Vigadó tér és a József Attila utca közötti új szállodák már a hetvenes évek végén épültek, A következő új elem közel a szállodákkal egy időben létesült, a háború után lebontott, volt Európa szálló helyén, a Roosevelt téren, Az előre gyártott elemekkel kialakított irodaépület a parkosított tér miatt távolról nézve veszít kellemetlen hangsúlyából. A Vigyázó utca és a Kossuth tér között, az egykori Ganz-ház helyén épült foghíj sima homlokzata töri meg a régi épületek sorát,

32 Emeletráépítéssel tette hangsúlyossá az épületét az Építésügyi Minisztérium [Igazságügyi Minisztérium, Miniszterelnöki Hivatal]. Az Országház környezete, a Kossuth Lajos tér városképileg fontos hely, A Magyar Kereskedelmi Kamara Székháza [Magyar Kereskedelmi és Iparkamara] a tér és az Akadémia utca sarkán épült, földszintjén a Metró-állomással, Az irodaépület funkciójával is városképi tényező, hiszen a magyar ipar „külkereskedelmi képviselője", s így nagy a külföldi és belföldi ügyfél forgalma, A Kossuth Lajos téri oldal párkánymagassága alkalmazkodott a térfal épületének párkányához, az Akadémia utca felöli oldalon viszont magasabb a csatlakozó lakóháznál. Homlokzatképzése a Parlament épületének vertikális hangulatát idézi, bár a földszint árkádosításával - legalább is a gyalogos szemlélőnek - a szomszédos épületek vízszintes tagolását folytatja. Az épület még viszszaugratott magas felépítménye ellenére is beleilleszke-