Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Clevené Harrach Erzsébet: A városrendezés és városkép alakulása Budapesten 1945-1975 között

4. kép. X, Üllői út, lakótelep, II, ütem, Épült: 1968 gyakran találkozunk a múlt században is Buda és Pest vonatkozásában egyaránt. A főútvonalak kijelölésével, azok minden szempontú korszerűsítésével, az utcai árusítás dolgát is szabályozott mederbe terelte az építési hatóság. Már 1955-ben, a rendelet megjelenése előtt tervpályázatot írtak ki utcai pavilonok készítésére, hogy az újság, könyv, dohányárusítás alkalmas, városképileg kielégítő és kulturált módon történhessék. Néhány prototípust meg is építettek, így a Marx téren [Nyugati tér] egy könyvpavilont,

25 Ennek helyén ma a Skála Áruház áll, de számos hírlap-, gyümölcs- és virágárus pavilon még napjainkig megmaradt. Az eddig felsoroltakon túl fokozott figyelemmel kívánták a zöldterületeket felújítani ezzel ellensúlyozandó az egyre rosszabb levegőt. Kísérlet történt a kisebb utcai berendezési tárgyak esztétikus megformálására is virág vályúk, padok, szobrok, reklámoszlopok és szemétgyűjtők tervezésével és típusok ajánlásával. Az általános áttekintés után ismerkedjünk meg fővárosunk sok helyen megváltozott arculatával, A PESTI DUNA-PART A Duna Budapest egyik főútvonala, A folyó, amely ritka táji szépséggel ajándékozza meg a partjai mentén húzódó várost, annak egész településszerkezetét, forgalmi rendjét, beépítési módozatait is meghatározza, A várost behálózó utak rendszere a Dunán áthajló hidakhoz sűrűsödik, s a hídfők környékére, a partok vonalába törekedtek évszázadok óta - és törekednek ma is - a legfontosabb közintézmények, a város léptékét, építészeti karakterét reprezentáló épületek, A városrendezés igen fontos feladatának tekintette az ezen értékekkel történő jó sáfárkodást, A pesti oldalon a városközpont, a „city" lüktető forgalma eléri a Dunát. A városrendezési követelmény itt a Duna felől monumentálisan elhatárolni a „cityM, de egyben a budai hegyek felé is fordítani, utat nyitni a friss dunai levegő áramlásának, éltető erőt és egészséget vinni a sűrű beépítésű belső városrészek felé. Az épületeket ezért olyan horizontális és vertikális elosztásban kell megalkotni, hogy a fenti követelmé-