Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Clevené Harrach Erzsébet: A városrendezés és városkép alakulása Budapesten 1945-1975 között

összpontosította, hiszen a közművek, a közlekedés, a közüzemi hálózat és minden városfejlesztés egyeztetést kívánt a városfejlesztési és rendezési tervekkel, Ezt a Főváros egységes szemlélettel akarta végrehajtani, Ennek érdekében a polgármesteri III, városrendezési és magasépítési ügyosztály alá helyezte az irányítást,

2 Ennek az ügyosztálynak együtt kellett dolgoznia az Országos Építésügyi Kormánybizottsággal 1946-ig, a Fővárosi Közmunkák Tanácsával 1948-ig, így koncentrálódtak a várost érintő összes építési feladatok, A gyorsan megkezdett városrendezési koncepciókban kiemelt helyet foglalt el a Vár újjáépítése, a főútvonalak és a Dunapartok kialakításának tervezése,

3 A polgármesteri III, ügyosztály 1950-ben két külön hivatallá szerveződött: Fővárosi Műszaki Hivatallá és Fővárosi Nyilvántartó Hivatallá, Az előbbi feladata volt a műszaki hatósági munkák végzése.

4 A feladtok további bontására került sor, amikor a Népgazdasági Tanács

5 1952-ben elrendelte, hogy az építési osztályt meg kell osztani és meg kell szervezni a VB. VIII Városrendezési és Építészeti Osztályát,

6 Az osztály több csoportra tagolódott, 1957-ben a Városrendezési, az Építészeti csoportok mellett megalakították a Kiemelt Területek Felügyelőségét, Az új szervezeti egység központi feladata volt Budapest főútvonalain az 1956-os harcok utáni helyreállítás koordinálása és a legégetőbb városszépítési akciók bonyolítása. A városkép általános alakulása a városrendezési elvek függvénye volt, azokkal a fenti hatóságok foglalkoztak az 1937. évi építési szabályzat előírásai szerint, Az 1956- os újabb várospusztulás után még következetesebb irányvonalakra volt szükség, 1957-ben számos, a városképet alakítani szándékozó tanácsi rendelet született, Az Építési Szabályzat előírásai szűknek bizonyultak, a felgyorsuló városi élet ezek kereteit feszegették,

7 Szabályozták a közterületek használatát. Ezt követte a fásított és parkosított zöldterületek használatáról és védelméről szóló rendelet.8 E kettőnél is fontosabb volt a városkép szempontjából fontos útvonalakon lévő üzlethelyiségek megfelelő kialakításáról szóló rendelet.

9 A fontos útvonalakat két határozatban rögzítették, míg 1957- ben az ún. belső kerületek főútvonalaínak kijelölésére került sor,

10 addig 1958-ban értelemszerűen kiterjesztették a névsort a külső kerületekre, sőt összefüggő területekre is, A Kiemelt Területek Felügyelőségének 1965-ben történő megszúntetése után a Városrendezési és Építészeti Osztály különböző csoportjai irányították a hatósági munkát. A kerületekben a Műszaki, majd az Építési és Közlekedési Osztályok végezték az építésekkel kapcsolatos feladatokat, Az országban a háború után az első műemlékvédelmi törvény 1949-ben született,

11 Budapesten az ennek végrehajtására szükséges hatóság 1948-ban alakult meg: a Fővárosi Műemléki Felügyelőség, Ez volt az egyetlen önálló műemléki hatóság az országban, az Országos Műemléki Felügyelőségen kívül.

12 Nagy-Budapest városrendezési tervének kidolgozása, annak irányítása az építési hatóságok feladata volt, a tervezést a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat végezte, amely 1948-ban kezdte meg működését.

1

3 Az általános terv három menetben alakult ki, Az FKT, majd az 1948-ban felállított Építéstudományi Intézet munkájaként készült első feldolgozás csak előtanulmánynak tekinthető, mégis ez tisztázta egyértelműen a távlati fejlesztési program alapjait, A munka ezen első fázisát követően, az 1951 -1955, években a terv már valóban Budapest, sőt az egész magyar várostervezés első, átfogó jellegű és teljes értékű általános városrendezési terve volt, A feldolgozás harmadik menetében, már a főváros környékére is kiterjesztett és ennek keretében 64 szomszédos települést felölelő terv, végül is 1960ban került előterjesztés formájában a Minisztertanács elé, és nyert kormányjóváhagyást.

14 A tervezés számára a város közigazgatási határai véglegesnek voltak tekinthetők, Ezért a terv a lakóterületek kiterjesztése helyett elsősorban a fejlődésükben elmaradt peremterületek fejlesztését, a belső, túltelített városrészek rekonstrukcióját, illetőleg fellazítását írta elő. A belső városi zöldterület-hálózat tervszerú kiépítésének különös fontosságot tulajdonított, ezzel párhuzamosan a védőrendszer nagyarányú fejlesztését is előirányozta. A terv csökkenteni kívánta Budapest túlzott ipari koncentrációját. A forgalmi úthálózat számára a program egyértelműen Budapest jól áttekinthető körútas-sugaras útrendszerét jelölte meg, A tömegközlekedés gerincét a Metró és az ezt szervesen kiegészítő, korszerűsített HÉV vonalakkal kívánta megoldani. Az 1960-ban jóváhagyott általános városrendezési terv törvényerejű jellegénél fogva meghatározója lett szinte minden építkezésnek. Irányt szabott a nagyobb beruházások helyének és módjának, valamint a jelentősebb telepítési és közlekedéshálózat fejlesztési feladatok megoldása számára Is.

15 Az általános terv, a jóváhagyását követő tíz esztendő alatt rendeltetésének kiválóan megfelelt. A megnövekedett igények és az egyre gyorsuló fejlődés következtében a várostervezés terén számos olyan előre nem látható újabb követelmény lépett előtérbe, amely e terv revízióját és ennek alapján annak bizonyos korrekcióját is elkerülhetetlenné tette: csaknem megkétszereződött a lakásépítési igény és jelentősen megnőtt az új ipari területek kijelölésének szükségessége is.

16 A folyamatosan növekvő lakásigények csak az elavult városrészek nagyobb arányban javasolt rekonstrukciójával és ezzel együtt csak újabb, bontásmentes területek lakóterületté való átsorolásával volt megvalósítható. Az eredeti terv területfelhasználási és városszerkezeti egysége a módosításokkal lényegében mit sem változott, csupán az egyes szakterületek, a lakóés ipari területek szerves összehangolására került