Magyar Műemlékvédelem 1991-2001 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 11. Budapest, 2002)

Laár Erika: Adalékok az első világháborúban begyűjtött erdélyi harangok történetéhez

140. Válaszút (Ráscruci, Kolozs vm. Kolozsvári j.) Alapltsz.: 3.260 Pozitív Itsz.: 8,614 Pozitív mérete: 9x14 cm Felirat a képen: Válaszút Lajstr, Kolozsvár 19 XII 1423 (1675) Felirat a hátoldalon: Válaszút beolvasztott harang, 41 kg. 141. Völcsök (Ulciug, Szilágy vm. Szilágycsehi j.) Alapltsz: 3.252 Pozitív Itsz.: 8.613 Pozitív mérete: 9x14 cm Felirat a képen: Völcsök Lajstr. Kolozsvár 10 XII 3319/1 Felirat a hátoldalon: Völcsök beolvasztott harang, 103 kg. Közölve: Benkő 2002. 371. Benkő 2002. Benkő Elek: Erdély középkori harangjai és bronz keresztelőmedencéi. Budapest-Kolozsvár, 2002. JEGYZETEK 1 Hadtörténeti Levéltár, HM, 1915. 20/b, 406 A Hadügyminiszter meghívója értekezletre: a hadügyi igazgatás rendelkezésére álló fémkészletek és ezek jövőbeni beszerzése tárgyában. Az iratban a harangokról a következők olvashatók: „6/Harangok az osztrák összeírás adatai még nincsenek összeállítva, Ismert adatok: evangélikus egyház összes harangja 32 W. Ebbő önként felajánl 26 W.-t. Egy harang átlagsúlya 300 kg, Salzburg összes harangja 37 W. Egy-egy község harangjainak átlag súlya 200 kg. Krajnánál a katonai hatóság rekvirálta a harangokat. Elvett 2100 harangot 95.000 kg. súlyban. AEgy harang átlag súlya 450 kg.:/ Ez átszámítva tiszta rézre 9510.8 = 76 W. A magyar összeírás befejeztetett az összeg Horvát-Szlavónország nélkül álítólag 750 W." 2 A Hadtörténeti Levéltárban megmaradt két rendelet tervezet 1917 márciusából, illetve áprilisából. A tervezetek mentességet biztosítanak a MOB által „történelmi vagy becsűeknek" tekintett harangoknak. A továbbiakban részletesen leírják a begyűjtéskor követendő eljárást, átadást-átvételt etc. Érdekességként említjük, hogy a harangok levétele során a templomtornyokban okozott károk megtérítése az illetékes katonai parancsnokságok kötelessége volt. 3 Minderre az erdélyi harangok vonatkozásában ld, Benkő Elek: Erdély középkori harangjai és bronz keresztelőmedencéi. Budapest-Kolozsvár, 2002. 26-30. Benkő utal a harang rekvirálások ügyében illetékes két tárca - a hadügy és a vallás és közoktatásügy - közötti ellentétre. A MOB véleménye alapján az 1700 előtti harangok egységesen megóvandók, míg a későbbieknél a „történeti szempontból nevezetes fölirat" vagy „művészi díszítmény" alapján történhet a kiválasztás. A hadügy az utóbbiak alapján történő „felmentést" azonban nem tartotta szükségesnek, 4 Levéltervezet a Hadtörténeti Levéltárban (HM, 1918. 20/b.892) 1919-es dátummal 5 Felvetjük annak lehetőségét, hogy a közölt jegyzékben felsorolt harangok esetleg a kolozsvári katonai parancsnokság birtokában voltak a háború befejeztekor és a fotók a visszaszolgáltatást lettek volna hivatva elősegíteni. A Benkő Elek által közölt és az általunk összeállított lista egybevetése, értelmezése a további kutatás feladata, 6 Az 1916 és 1919 között beérkezett sok száz felmentési kérelemre ma már csak az iktatókönyvekben fennmaradt szűkszavú bejegyzések utalnak. Egyetlen kérelem (MOB 312/1916) kerülte el a selejtezést, melyben Szakáts Viktor lévai plébános folyamodik temploma 1604-ben, Léva városa által, Szent Mihály tiszteletére öntetett harangja, megmentéséért. ANGABEN zu DEN IM ERSTEN WELTKRIEG EINGESAMMELTEN GLOCKEN IN SIEBENBÜRGEN ERIKA LAAR Die Studie gibt einige Anhaltspunkte zum Schicksal der in Siebenbürgen im Ersten Weltkrieg eingesammelten Glocken. Der Verzug des Krieges wurde bis 1915 für die militärische Führung eindeutig. Wegen dem Mangel an Rohstoffen zur Herstellung des Kriegsmaterials wurde das Einsammeln des militärisch brauchbaren Metalls von der Bevölkerung und den Kirchen unumgänglich. Bedeutende Gruppe der wiederverwertbaren Metallgegenstände bildeten - wie im Laufe der Geschichte auch früher schon - die Glocken. Als erster Schritt des Einsammelns wurden die Glocken des Landes zusammengeschrieben, man gab ihr Material, Alter und Gewicht an. Die Glocken, die über historischen Wert verfügten, wurden verschont, also nicht zerschlagen bzw. eingeschmolzen. Dem „Vermehrungstagebuch", das im Fotoarchiv der einstigen Landeskommission für Denkmäler, heute Schutzamt des Kulturerbes aufbewahrt wird, zufolge kamen 1918 als „Offizielle Sendung" 141 Fotos über die auf dem Gebiet der Siebenbürgischen Militärkommandatur eingesammelten Glocken. Die Liste zählt die Ortschaften einzeln auf, wo das Militär die Glocken mit dem angegebenen Gewicht einsammeln wollte. Diese Studie veröffentlicht die Liste der zum Requirieren bestimmten Glocken mit den weiteren auffindbaren Informationen sowie den Fotoaufnahmen.